Bevezető
A kis- és nagyvárosok képeslapra illő, tökéletes középkori városmagokkal, színpompás felvonulásokkal és fesztiválokkal várják a látogatót. Vonatok száguldanak a hegyeken át, és hogy teljes legyen a turisztikai tündérmese, minden tökéletesen, óraműpontossággal működik.
Éghajlat
Az északi, sűrűbben lakott országrész nyitottabb, de még így is meglehetősen hegyes-völgyes, az északnyugaton elterülő Jura-hegység mészkővonulataival. Svájc klímája általában mérsékelt, helyenként nagy ingadozásokat mutatva, a magashegységi zord klímától a Svájc déli csücskénél előforduló kellemes mediterrán éghajlatig.
Az évi átlaghőmérséklet 9 °C. Az évi csapadék mennyisége erősen területfüggő, a Rhone-völgyben például 530 mm, míg Luganónál 1700 mm. Általában véve az Alpoktól nyugatra, északra eső területnek hideg, esős klímája van, ahol a téli középhőmérséklet nulla fok körül (vagy az alatt) van, és nyáron ritkán van 21 fok fölötti meleg. Az ország déli csücskében, Ticino kantonban, az Alpoktól fő vonulatától délre a völgyekben melegebb, nedves, jelleg uralkodik, ahol a fagy ritkán fordul elő. Az Alpok és a Jura felső vidékének klímája esős vagy havas, 1800 méter fölötti fagyhatárral.
Nemzeti park
Svájcban egyetlen nemzeti park van, az viszont 1914 óta. Neve Svájci Nemzeti Park, Graubünden kantonban található. A látogatók előtt nyitva áll, de tilos letérni a jelölt turistautakról. Nemcsak a természeti környezet védett, hanem a park területére eső települések is.
Természeti világörökség
A természeti világörökség része Svájcban:
- Jungfrau – Aletsch – Bietschhorn hegyvidék az Alpokban;
- Monte San Giorgio közép-triász kori fosszília-lelőhely;
- A svájci tektonikus terület Sardonában.
Látnivalók Látnivalók
- Mittelland, Berner Oberland és Valais
Svájc közepén található ez a három régió, itt fekszik a főváros is. Mittelland kellemes dombok vidéke, míg a Berner Oberlandban a leglátványosabb hegycsúcsok emelkednek, Valaisban pedig a méltán népszerű Matterhorn magasodik.
A dombokon élénk mezőgazdaság folyik, ahol a lakosok nagy része megmaradt a katolikus vallásnál, míg Bern kezdettől fogva a protestantizmus támogatója. Berner Oberland magas csúcsaival ideális hely a síelők számára, francia Valais-ben pedig a Pennini-Alpokban csúszkálhatunk a havasokban. Vizekben is gazdag vidék, érdemes ellátogatni a Rhone folyóhoz, a Thuni-, és a Brienzi-tóhoz. A Thuni-tavon gőzhajóval és komppal is közlekedhetünk, hossza több, mint 18 km. Nagyobb hegyei a Matterhorn mellett az Eiger és a Jungfrau is. A nagyrészt még mindig kézzel készített ementáli sajt hazája, az Emme folyó széles völgye is itt található, ahol nagy legelők biztosítják a friss füvet a tehéncsordáknak.
Svájc francia ajkú része, három fő táj alkotja: a Jura hegység északon, a Mittelland, vagy Svájci-medence nyugati része és az alpesi hegység. Központja a Genfi-tó és Genf, itt található még Lausanne és Neuchâtel városa is.
Genf a világ egyik pénzügyi központja, itt sok külföldi él, mégis inkább középkori falvak és kulturális központok jellemzik a vidéket. Másik híres ipara az óragyártás, mely a Jura vidékén kezdődött, valamint a Genfi-tó melletti bortermő vidékek fámája is messze eljutott.
A Genfi-tó az Alpok legnagyobb tava, kifli formájáról gyorsan felismerhető a térképen. Déli fele Franciaországhoz tartozik, Genf pedig délnyugati csücskében helyezkedik el. Főbb látnivalói Vevey, ez a kulturális üdülőhely, valamint a Chateau de Chillon a keleti parton, mely Svájc leghíresebb történelmi várkastélya. Eredetileg a Savoyai családnak készült, később körülbelül 250 évig a berni helytartók székhelyévé vált. Belső famennyezete lenyűgöző a nagy grófi teremben és a hercegi hálóban is. Itt raboskodott politikai izgatásért Bonivard a XVI. században, akiről Lord Byron írt verset ezzel halhatatlanná téve őt, az alagsorban található börtönben az ő cellája is látogatható.
Északon a Rajna, délen a Jura hegység határolja ezt a kis részt, főként németül beszélnek protestáns lakói. A legsűrűbben lakott régiója az országnak, hiszen az ipar nagyon fejlett a térségben. Zürich, a legnagyobb és leggazdagabb város és pénzügyi központ valamint Bázel tarkítja az egyébként laposabb tájat. Ennek ellenére rengeteg magángyűjteményre alapított múzeum és galéria nyílt a környéken, Bázel a kulturális fővárosa az országnak. Emellett kikötője közvetlen kapcsolatot biztosít a Rajnán át az Északi-tengeri flottával.
Meglepő, de Svájcban is találunk gyógyfürdőt, mégpedig Badenben. Az ókori rómaiak Aquae Helvetiae-nek nevezték a helyet kellemes meleg, kénes vizű forrásai miatt, amely különösen alkalmas reumás és légúti megbetegedések kezelésére.
Második legnagyobb városa a régiónak Winterthur, ahol elsősorban a gépgyártás virágzik. Kellemes, lombos óvárosából kitiltották a gépkocsiforgalmat, így gyalogosan fedezhetjük fel a várost. Az óránként közlekedő múzeumbusz pedig minden fontosabb galériánál megáll.
- Kelet-Svájc és Graubünden
A Boden-tón áthaladó Rajna szeli át Kelet-Svájc alacsonyan fekvő régióit. A nagyvárosok mellett mezőgazdasági vidékek és legelők találhatóak itt. Graubünden alpesi vidéke mágnesként vonzza a téli sportok szerelmeseit. A régiót északon Németország, kelet felől pedig Liechtenstein és Ausztria határolja. Kelet-Svájc három nyelvű vidék (olasz, német, romans), vallási hovatartozás szerint pedig protestáns és katolikus a népesség. Virágzását gyümölcstermelésének, tejtermékeinek és a szolgáltatóiparnak köszönheti. Az ország délkeleti részén terül el Graubünden, mely jelentős téli sportcentrum, lakosságának több mint a fele az idegenforgalomban dolgozik. Délebbre található a békés Engadin-völgy.
Schaffhausen az azonos nevet viselő kanton fővárosa, a Rajna északi partján fekszik. Ez a város már a középkortól kezdve fontos kereskedelmi központ volt. Óvárosát (Altstadt) macskaköves utcáit gótikus, reneszánsz, barokk és rokokó épületek jellemzik. A Munotból, a várostól keletre fekvő körtoronyból szép kilátás nyílik a városra és a folyóra.
St Gallen, az azonos nevet viselő kanton fővárosa Kelet-Svájc legnagyobb városa. 747-ben Benedek-rendi apátságot alapítottak itt, mely a 9. és 11. század között tett szert igen nagy tekintélyre. A román stílusú templomból mindössze az altemplom maradt meg. A jelenleg látható barokk katedrálist 1766-ban fejezték be és a világörökség részének nyilvánították.
Már a középkorban fontos vászontermelő város volt, egész Európa exportálta szöveteit. A város napjainkban nagyon híres a háziiparról.
Közép-Svájc a Svájci Államszövetség bölcsője, Tell Vilmos szülőhelye és egyben az ország történelmi szíve is. A Vierwaldstätti-tó partján fekszik az ország ezen része. A tótól északnyugatra fekvő terület meglehetősen lapos, a keleti és déli vidék hegyesebb, melynek köszönhetően kiváló túraösvényekkel rendelkezik. Közép-Svájc nagyrészt német nyelven beszélő katolikus régió. A déli országrészben fekszik Ticino, mely egy sajátos mediterrán jelleggel rendelkező kanton. Az Alpok és Olaszország határolja. Főként olaszul beszélő katolikus népesség alkotja.
A Luganói-tó Ticino kanton egyik ékessége, mely az alpesi lejtők közt terül el. Bár a tó legnagyobb része Svájcban található, némely része átnyúlik Olaszországba. Luganóból indulnak a tavat felfedező sétahajók.
A Luganói-tó északi partján fekszik maga Lugano városa, mely a banki szolgáltatások és pénzügyek központja. Itáliai karaktere van, melyet a piazzákkal , lépcsős utcákkal és a kanyargós sikátorokkal kiepült óváros ad. Szíve a Piazza della Riforma, mely egy zsalugáteres házakkal szegélyezett tér.
A Lago Maggiore egy hosszú, karcsú tó, melynek csak az északi csücske fekszik Svájcban, a többi része Olaszországhoz tartozik. A körübelül 60 km hosszú és 6 km széles tavat északon és délen hegyek fogják közre. Partján paratölgyek, füge- és olaják vannak a mediterrán klímának köszönhetően.
Világörökségek
- Bern óvárosa
Bern óvárosa (a svájci főváros) 1983 óta a világörökség része. Óváros vagy Belváros néven ismert Bern I. kerülete, amely az Aare folyó mellett terül el. 12. századi alapítású, középkori hangulatú, 15–16. század építészetét őrző, festői fekvésű városmag. Legjelentősebb műemlékei a 12. századi Óratorony, a 15–16. századi Münster-székesegyház, valamint a 15. századi Városháza.
- Lavaux
Lavaux teraszos szőlőültetvényei 2007 óta világörökségi védelmet élvező szőlővidék. A déli fekvésű domboldal mérsékelt klímája és mészkőtalaja kedvez a szőlészetnek és a borászatnak. Lausanne és Montreux között található. Az itt termő legismertebb fajta a chasselas. A mintegy 5600 fős lakosságú lavaux-i kultúrtáj tizennégy települést foglal magában: Lutry, Villette, Grandvaux, Cully, Riex, Épesses, Puidoux, Chexbres, Rivaz, Saint-Saphorin, Chardonne, Corseaux, Jongny, Corsier-sur-Vevey.
- Müstairi Szent János-kolostor
Graubünden kantonban található Karoling-kori kolostoregyüttes. Nagy Károly alapította a kolostort 800 körül. A kolostor védőszentje Keresztelő Szent János lett. A kolostor latin nevéből (monasterium) alakult ki a település mai Müstair neve.
- Sankt Gallen-i kolostor
A Sankt Gallen-i kolostor évszázadokon át Európa egyik legjelentősebb Benedek-rendi apátsága volt. 1983 óta a Világörökség része.
Gasztronómia
A rösti
Durva lyukú reszelőn keresztül reszelt krumpliból, vajon készült lepény. Rengeteg elkészítési és fűszerezési módja van. A helyesen elkészített rösti szép kerek, lassú tűzön halvány-pirosra sült példány. A berni fajtában apróra vágott vöröshagyma, kockákra szeletelt császárhús, gomba, bors, só és némi petrezselyemlevél van. Sülés közben békén kell hagyni, a fakanál egyenesen tiltva van. Csupán időnként óvatosan meg kell fordítani.
A fondue
A fondue speciális edényben, olajmécsesen vagy spirituszfőzőn olvasztott keménysajt. A legjobb alapanyag ehhez az ételhez a gruyéres-i sajt. Általában szárazkenyérkockákkal, kétágú villával fogyasztják. Nem hiányozhatnak mellé a jófajta pálinkák. ( körte, cseresznye, vagy egyéb).
Fondue bourguignonne
A sajt-fondue-höz használt készlet megfelelő, de ezúttal a sajtedénybe forró olaj kerül. Jó minőségű marha-bélszínt másfél cm-es kockákra vágva az asztal közepére tálaljuk, hogy mindenki elérhesse a kétágú villájával. Főtt burgonyakockákkal és zöldségekkel körítve fenséges étel. Valais-i vörösbor illik hozzá.
A Raclette
Egy grill sütőhöz hasonlatos lecsukható fedelű szerkezet és megfelelő mennyiségű fanyelű sütőlapok kellenek hozzá, amelyekre fél újnyi vastagra szeletelt raklettlapocskákat helyezünk, s be a sütőlap alá. Kis falapátka is kell hozzá, amellyel a megsült sajtot a sütőlapátról lekotorjuk a tányérunkba. Ecetes üveghagymával, savanyú uborkával és kukoricával érdemes fogyasztani. Ehhez az ételhez Valais-i finom száraz fehér bor illik.
Kolbászok, hurkák
Ezt a német gasztronómiából vették át a svájciak. Az ország minden tájékán más és más ízekkel találkozhatunk. Bármilyen körettel kiválóak. Világtörténelmi jelentőségűnek tekinthető az igazi svájci találmány, a hatalmas méretű káposztás hurka, más néven a „Schübli”.
Sajtdorádó
A svájci sajtok a világ legjobb sajtjai közé tartoznak. Mindenki ismerheti az emmentalit, a Gruyeres-t meg még számos más fajtát. Néhány sajt fajta: Appenzell, Entlebucher, Raclette, Saanen, Sbrinz, Schabziger, Vacherin, Brie Suisse.
A borok
A helyi borok jó minőségűek, gondosan kezeltek, és nagyon jól harmonizálnak azzal, amit ebédként vagy vacsoraként kiválasztottunk. A legtöbb svájci bor fehér, a legkeresettebbek a Valais-ből valók, Sion, Domaine du Mont d’Or, Fendant Dézaley és Epesses. A legjobb vörösborok olasz Svájcból, Ticinoból valók.
Milka-ország
A „Milka” név a tej német nevének (Milch) és a kakaó két kezdőbetűjének összevonásából keletkezett. Egy Philippe Suchard nevű kereskedő Neuchâtelben nyitotta meg 1825-ben édességboltját, ahol a finom, házi készítésű csokoládé megszületett. Később gépek váltották fel a kézi munkaerőt. Suchard úr terjeszkedni kezdett. A közeli falucskában, Serriére-ben néhány év múlva napi 25-30 kg csokoládét tudott előállítani. Utódai 1890-ben jelentek meg a tejcsokoládéval, 1901-ben pedig már megszületett a legendás „Milka”-név. Ma a világ Svájc egyik jelképeként tartja számon ezt a fajta csokoládét.
További híres svájci csokimárkák a most 100 éves Toblerone vagy a magasabb árú Lindt.
Szokások
A svájci jellem két alapvető tényezője a pontosság és a megbízhatóság. A buszok másodpercre pontosan indulnak, a törvényeket és szabályokat maradéktalanul betartják, és nagyra értékelik a becsületességet és a minőséget. Svájc nem magamutogató ország, és a helybéliek tartózkodása elsőre hűvösségnek tűnhet. De tapasztalni fogjuk, hogy a visszafogottság nagyon is különböző és barátságos emberi tulajdonságokat leplez. Tekintve, hogy Svájcban az életszínvonal a világon a legmagasabbak közé tartozik, jelentős anyagi forrásokkal kell rendelkeznünk ahhoz, hogy úgy éljünk, mint a svájciak. Az országban azonban annyi lehetőség kínálkozik a kikapcsolódásra, hogy még a kevésbé tehetősek számára is adottak a feltételek: a ritka kivételektől eltekintve el kell kerülni például az előkelőbb éttermeket, kávéházakat és bárokat, és helyettük a turistaközpontoktól távolabb eső vendéglátóhelyeket válasszuk. Ne a drága taxival, hanem a kitűnő tömegközlekedési eszközökön utazzunk. Végül részt vehetünk az ingyenes karneválokon, utcai felvonulásokon és népművészeti eseményeken is.