Bevezető
A fekete hegyek országa, Montenegró független állam Dél-Európában, a Balkán-félszigeten, a volt Jugoszlávia területén. Az 5. állam, amely függetlenedett a volt Jugoszláviából. Fővárosa Podgorica. Montenegróban, ebben a pici országban olyan természeti kincsek vannak, melyeket sehol nem találhatunk meg Európában de egyedül állóak a világon is. Két különböző természeti egység kapcsolódik itt össze, a kontinens és a mediterrán, a tenger és a hegyek.
Éghajlat
Az ország fekvésénél fogva, több éghajlati zónához tartozik.
Mediterrán éghajlat
Egy keskeny csíkon az Adriai-tenger partján Herceg Novitól a Bojana folyóig van a mediterrán zóna. Nyáron a közép hőmérséklet júliusban 25,4 °C-27,6 °C körül alakul. A nyarak rövidek, de szárazak, a tél rövid és enyhe. A napos órák száma 2500, extrém adatai Ulcinjnak vannak, mintegy 2700 napos óra évente. A tengervíz is felmelegszik 26-27 °C-ra. Júliusban átlagosan naponta 11 órát süt a nap. A víz hőmérséklete már májustól kedvező és az marad augusztus közepéig.
Kontinentális éghajlat
Montenegró középső részén a hőmérséklet júliusban 26,4 °C Podgorica, 25,4 °C (Danilovgrad). Az abszolút maximum 40 °C. A Bojana folyó völgyéből, a Szkadári-tavon és a Morača-folyón keresztül érkezik a forró levegő Podgoricába, ezért a volt Jugoszlávia legmelegebb városa. A januári közép hőmérsékletek 5 °C körül van, a legkevesebb -10 °C. Hirtelen időjárás változásra is számítani kell. Hőmérsékleti szélsőségek is jellemzik a középső területeket.
Hegyvidéki éghajlat
A nagy hegyek vonulata kezdődik a Piva-folyónál(en). A hegyek átlagos magassága 1700 méter. A csúcsok pedig elérik a 2000 métert. A hegyekben a szubalpesi klíma uralkodik, hideg havas telekkel, hűvösebb nyarakkal. Az időjárás hirtelen változik meg. Télen nem ritka a -20 – -30 °C-os hőmérséklet sem.
Míg a tengerparton és a Szkadári övezetben ritkán esik hó, addig a Durmitorban elérheti az 5 métert is. Az alacsony kipárolgás miatt a hó megmarad májusig, van ahol egész évben.
Élővilág, természetvédelem
Négy nemzeti park található az országban:
- Skadarsko jezero Nemzeti Park
- Lovćen Nemzeti Park
- Biogradska Gora Nemzeti Park
- Durmitor Nemzeti Park (két nagy folyóval: Tara és Piva)
- A Durmitor nemzeti parkban található Európa legmélyebb és a világ második legmélyebb kanyonja: a Tara-szurdok, melynek mélysége néhol eléri az 1300 m-t.
Természeti világörökségei
Az UNESCO felvette a természeti világörökségek listájára a Durmitor Nemzeti Parkot a Tara folyó szurdokával együtt.
Közlekedés
Közúti forgalom
A két legnagyobb útvonal Montenegró az Adriai főútvonal Herceg Novitól Ulcinjig, és a másik főútvonal pedig Petrovac-Podgorica-Kolašin-Bijelo Polje-Szerbia határa (összeköti a köztársaság északi és déli részét). A nyári hónapokban forgalmas a Šćepan Polje-Nikšić-Podgorica útvonal, valamint a Herceg Novi-Trebinje útvonal is, amely Montenegrót összeköti Bosznia-Hercegovniával. Jelentős a Budva-Cetinje-Podgorica útvonal is, mert a déli részt összeköti a székvárossal és a fővárossal.
Légi közlekedés
Montenegróban két nemzetközi repülőtér van, a podgoricai és a tivati. A Golubovci-Podgorica repülőtér Podgorica központjától 12 km fekszik, Budvától 62 km, Bartól 65 km, Kolašintól 80 km és Žabljaktól 170 km. A Tivat repülőtér Tivat központjától 4 km-re van, Budvától 20 km, Herceg Novitól 20 km, Bartól 58 km, Ulcinjtól 73 km és Podgoricától 80 km. Információk: 082 671 337, 671 894
Montenegró nemzeti légitársasága a Montenegro Airlines, mely menetrendszeinti járatokat üzemeltet mind Podgorica, mind Tivat légikikötőjéből többségében Nyugat-Európa és a Balkán főbb városaiba.
Tengeri közlekedés
Az utas- és teherszállító komphajók rendszeresen közlekednek a következő vonalakon: Bar-Bari, Bar-Ancona-Bar. A Lepetani – Kamenari hazai vonalon utasszállító komphajó közlekedik (nyári idényben a komphajó non-stop közlekedik). Montenegróban több kikötő van: Bar, Budva, Kotor és Zelenika.
Vasúti közlekedés
A fő vasútvonal Montenegróban a Bar-Podgorica-Belgrád vonal. Van még két elágazás: Podgorica-Nikšić és Podgorica-Skadar (Albánia).
Kultúra és művészet
Montenegró egy kis ország a Balkánon, a természeti és a társadalmi kontrasztok mindig vonzották az ide látogató turistákat. Az országot különböző irányból érkező hatások érték, sok fajta hódító nép érkezett, felépítették a kultúrájukat és tovább álltak, itt hagyták az utókornak öröküket. Montenegróban különleges egységet képez a civilizációk találkozása a legrégebbi idők óta. A két világ találkozásának határa Kelet és Nyugat, az országban megtalálható mindkét világ kultúrájának nyomai, Velence, az iszlám, valamint Ausztria hatása. A legnagyobb hatás mégis a szlovén kultúrának köszönhető, a Vojisavljevic, Nemajic, Balsic, Crnojevic és a Petrovic dinasztiáknak.
A monostorok a kultúra és a művészetek központjává váltak. A 15. században Amerika felfedezésének idejében Montenegróban a könyv nyomtatás is megjelent. Egyházi könyveket nyomtattak, többnyire reneszánsz dekorációval. A montenegrói tengerparton a 18. századig a gótika és a reneszánsz művészet uralkodott, de a barokk is megjelent az építészetben. Az egyik kitűnő képviselője ennek a művészeti ágnak Tripun Koklji (1661–1713).
A népi művészet Montenegróban a nemzeti tudat születésével jött létre a 19. században a romantika korában. Ebben az időben nagyon sok fiatal indult világot látni, hogy mesterséget tanuljon. Külföldön tanult Petar Lubarda és Dado Djuric, Danilo Kis. Mivel nagyon sok vért vesztett a szabadságáért Montenegró, ezért a népre nagyon nagy - szinte mágikus - hatással van a költészet. A múltban és a jelenben is minden montenegróinak sokat jelent Petar II. Petrovic Njegos (1813–1851) költő és egyházi vezető műve, melyben a szabadság és haza szeretet jelenik meg.[8]
Kulturális világörökség
A világörökség része Kotor és környékének természeti és kulturtörténeti értékei, valamint a Durmitor Nemzeti Park.
Gasztronómia
A montenegrói konyha az olívaolaj használatán alapszik, a legrégebbi olajfa több mint 2000 éves, Stari Barban található. A legminőségibb és legegészségesebb amit hideg sajtolással készítenek. A legfinomabb az extra virgin, az első sajtolással készül. A kontinentális konyha megőrizte eredetiségét, a tengerparti pedig azonos a Földközi-tenger lakta népek specialitásaival.
Ételek
A különlegességhez tartozik a raštan, szárított kecskehúsos kelkáposzta, a "čevap", 3 féle darált húsból készült, roston sütik és lepényt kérhetünk hozzá. A "Pljeskavica" hasonló mint a "čevap" csak a hús lapos, ezt is lepényben kérhetjük, tetszés szerinti saláta adaggal.
- Ražnjiča: Rablóhús
- Vješalica: Roston sült szűzpecsenye
- Džigerica sa roštilja: roston sült máj.
- A hal ételek közül népszerű a bordettó, halleves.
- Előételként fogyaszthatunk njeguši sonkát és kajmakot (sós túró).
- A burek: A déli népek, a Balkán nemzeti eledelének is nevezhetjük, nagyon finomat sütnek Horvátországban, Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában és Montenegróban is. A burek tésztája rétestészta jellegű, melyet hajszál vékonyra nyújtanak és ez után rétegezve töltenek meg. Az eredeti töltelék sós túró vagy darált hús, de árulnak sonkás-sajtos, sajtos-gombás, pizzás, meggyes, almás változatot is. A túrós és húsos változathoz kérjünk joghurtot, így a finom igazán.
Ünnepek
A nemzeti ünnepet július 13-án ünneplik a montenegróiak, arra az 1878-as eseményre utalva, amikor Montenegrót a világ 27. független országának nyilvánították, továbbá az 1941. július 13-i népi felkelésre a tengelyhatalmak ellen.
Állami ünnepek:
- január 1. – Újév
- május 1. – A munka nemzetközi ünnepnapja
- július 13. – Montenegró Köztársaság állami ünnepe