Bosznia-Hercegovina

Bevezető
A Horvátország és Szerbia közé ékelődött hegyes-völgyes ország azóta képezi viták tárgyát, amióta a Nyugat és Kelet először fogott fegyvert egymás ellen, vagyis közel kétezer esztendeje. Volt már keresztény, muzulmán és ortodox kézen, sőt lakói egy ideig a multikulturális környezet örömeit is megízlelhették. Aztán következett az 1990-es évek pusztító háborúja. Dacára annak, hogy kulturális örökségének nagy része megsemmisült, az elmúlt években bekövetkezett fejlődés meghatározónak bizonyult, és Bosznia-Hercegovina nagy lendülettel épül fel romjaiból.

Bosznia-Hercegovinában bosnyákok, szerbek és horvátok élnek. Gyakorlatilag mindhárom etnikum államalkotó nemzet, bár a horvátok számára folyamatosan csökkenő létszámukkal arányosan apadozik az a befolyás is, amit e státusz biztosít. Az érzékeny nemzeti politika miatt 1991 óta nem rendeztek népszámlálást, csak az egymásnak ellentmondó becslésekre lehet hagyatkozni. Az akkori adatok szerint a lakosság 48%-a volt bosnyák, 30%-a szerb, 22%-a horvát. Az etnikai felosztás felekezeti arányokat is jelöl: a bosnyákok nagy része muzulmán, a szerbeké ortodox, a horvátoké, római katolikus vallású, kis csoportot pedig a protestánsok alkotnak vegyes származással.

Az ország két történelmi-földrajzi egységből, az északon elterülő, nagyobb (mintegy 42 ezer négyzetkilométert kitevő) Boszniából valamint a déli Hercegovinából áll. Mindkét rész nagyobb részben hegyvidéki terület, de a felszín jellegzetességei eltérőek.

Észak felé a hegyvidék a Száva-mellék (Posavina) lágy dombokkal borított vidékébe, majd a Pannon-síkságba megy át. Boszniának a dinári hegyvidékhez tartozó részei kelet-nyugati irányban húzódnak. Hercegovina a Hegyi - (vagy Magas-) és az Adriai- (vagy Alacsony-) Hercegovinából áll. Utóbbi Neum (Magyarországon ismertebb nevén Naum) és a Klek-félsziget között kiér a tengerre. Jelentősek az ún. poljék (kis, völgyekben elterülő síkságok) is, amelyek a nagyobb boszniai folyók mentén észak-déli irányban húzódnak. Délnyugaton, délen és délkeleten a kiterjedt karsztmezők (a Livnói, Duvnói és a Popovo polje) adják a táj jellegzetességét.

A világ országai közt itt a legrövidebb a tengeri határ hossza a szárazföldihez képest.

Éghajlat

Bosznia-Hercegovina éghajlata mérsékelt-kontinentális: a nyarak forrók, a telek hidegek. A nagy tengerszint feletti magasságban fekvő vidékeken a nyár rövid és hűvös, a tél pedig kemény. Az ország déli és tengerparti területein a telek esősek, enyhék.

Élővilág, természetvédelem

Nemzeti parkjai

• Sutjeska Nemzeti Park a legidősebb nemzeti park Bosznia-Hercegovinában.
  Itt található az utolsó még meglévő őserdő Európában, Perućica. Szintén itt található az ország legmagasabb hegycsúcsa (Maglić, 2 386 m). 1965-ben szervezték meg a nemzeti parkot. Területe 17  500 hektár.
• Kozara Nemzeti Park[4]: védett erdő Bosznia északnyugati részén. 1967-ben szervezték meg. Területe 33,75 km² Egy része vadászterület. Csatatér volt a második világháborúban.