Legfőbb jellegzetessége a gyakorlatias szabadelvűség és a kálvinista eszméken alapuló kultúra visszafogott tökéletessége közötti kontraszt. A holland társadalomban a hivalkodás kárhozatos dolognak minősül, a botránykeltés minden formáját méltóságon alulinak tekintik. A városokat csatornák és várfalak veszik körül, az egykori németalföldi festőket megihlető végtelen, lapos táj töretlenül nyúlik el a horizonton, a gátak pedig olykor ma is átszakadással fenyegetnek.
Időjárás
A tenger és a meleg észak-atlanti Golf-áramlat miatt az időjárás egész évben meglehetősen enyhe, ritkán havazik, és a nyár soha sem forró. Az átlaghőmérséklet januárban +2 °C, júliusban pedig közel 17 °C, a levegő azonban párás és ködös, a téli hónapokban a szél is gyakoribb. A csapadék időben viszonylag egyenletesen oszlik el, bár a tavasz általában szárazabb, mint az ősz. Az évi csapadékmennyiség mintegy 800 mm. Az esernyő tehát nem, de a réteges öltözködés ajánlott. Tavasszal és ősszel a legjobb ide utazni. Az egyes régiók éghajlati különbségei csekélyek. Az északi és déli rész távolsága - több mint 300 km - azonban némileg érezteti hatását.
Közlekedés
Hollandia repülővel és autóval egyaránt könnyen és gyorsan megközelíthető.
Az autós közlekedés ritmusa sokkal lassabb a Magyarországon megszokottnál, és az emberek be is tartják a rájuk vonatkozó közlekedési szabályokat. Fontos tudni, hogy Hollandiában nem csak a gyalogosok, hanem a kerékpárosok is fokozottan védett személyek, ráadásul közülük sokan nem törődnek a közlekedési szabályok betartásával és nem figyelnek a közlekedés többi szereplőjére (pl.: az irányváltoztatást gyakran nem jelzik, sokan még a piroson is áthajtanak.) A rendőrség az út mentén elhelyezett fényképezőgépek, „álcázott” rendőrautók és más eszközök segítségével szigorúan bünteti a szabályokat megszegő autósokat. Komoly pénzbüntetés jár a gyorshajtásért, a tilosban való parkolásért és ha headset nélkül telefonálunk. A kiszabott bírságot ajánlatos azonnal befizetni, mert újabb és újabb csekket küld a hatóság, egyre magasabb összeggel. A holland autópályák, főutak, illetve egyéb közutak használatáért nem kell fizetni, azonban az alagutak használata díjköteles.
Hollandiában igen kiterjedt vasúthálózat működik, különösen Randstad környékén. Azokban a kerületekben, ahol a vasúti szolgáltatás nem gyakori (az ország északi részén), ott fejlett, ún. „Interline” buszjáratok szállítják az utasokat. 2007-ben elkészült az új nagy sebességű vasútvonal Amszterdam és a belga határ között. Ezen közlekedve a menetidő Amszterdam és Rotterdam között mindössze 35 perc, míg Amszterdam és Breda között az 1 óra 47 perc alig egy órára szelídül. Nemzetközi forgalomban a menetidő csökkenése egy óra, azaz lényegében Belgium felé a felére csökken. Jegyet a jegypénztárakban, vagy automatából vehetünk, ahol fémpénzzel, bankkártyával és chipknippel fizethetünk, a papírpénzt azonban csak ritkán fogadja el. A jegy egy napra szól. Mi választjuk ki, hogy mikor és melyik vonattal szeretnénk utazni, tehát nincs időponthoz kötve. Érdemes az úgynevezett napi visszatérési jegyet venni, illetve ha pénteken utaznánk valahova és éjfélnél tovább maradnánk a célvárosban, akkor a hétvégi vissza jegyet, mivel ezek ára kedvezőbb, mint ha külön váltanánk meg az oda- és vissza jegyet. Különböző időintervallumokra szóló jegyet is válthatunk.
A városi közlekedés egyik legfontosabb eszköze a kerékpár, amelyet rengeteg helyen bérelhetünk is. Kiterjedt az infrastruktúrája. Közlekedik még busz, metró és villamos is, hatékony és logikus útvonalakon. A buszok a dugókra hajlamos útvonalakon külön sávban haladhatnak. A villamosra úgynevezett stripencard-ot kell vásárolni, amelyen rubrikák vannak, és annyit kell érvényesíteni, ahány városrészen keresztülmegyünk vele.
Egészségügy
Az Uniós állampolgárokat, ha rendelkeznek Európai Utasbiztosítási Kártyával, ugyan az az ellátás illeti meg, mint a holland állampolgárokat.
Hollandiában a kórházak három típusát különböztetik meg: Orvosi Egyetemi Kórházak, Oktató Kórházak és Általános Kórházak. Ezek mindegyékében színvonalas orvosi ellátásban részesülhetünk, a komplikáltabb eseteket az egyetemi kórházak látják el. Járványveszély és kötelezően előírt védőoltások nincsenek.
Ünnepek
- Január 1.: Újév
- Január 30.: A Függetlenség napja (Hollandia Spanyolországtól való függetlenségének elismerése, nem hivatalos munkaszüneti nap)
- Április: Nagypéntek (változó időpont)
- Április: húsvét (változó időpont)
- Április 30.: A Királynők Napja (Koninginnedag): Julianna királynő születésnapja (1909), egyben Beatrix királynő trónralépésének napja (1980), Hollandia Nemzeti Ünnepe
- Május 4.: Az Emlékezés Napja (Herdenkingsdag)
- Május 5.: A Felszabadulás Ünnepe (Nationale Bevrijdingsdag), a II. világháború lezárásának napja Hollandiában
- Május: Jézus Mennybemenetelének Ünnepe (Hemelvaartsdag, Áldozócsütörtök, változó időpont)
- Május: Pünkösd (változó időpont)
- December 5.: Sinterklaas (Szent Miklós ünnepének estéje)
- December 15. A Királyság Napja (Koninkrijksdag, nem hivatalos munkaszüneti nap)
- December 25.-26.: Karácsony (Kerstdag)
Nyitvatartások
- Üzletek: 9:00-18:00/19.00, hétfőnként általában 13:00 óráig zárva vannak.
- Csütörtökönként a nagyvárosokban az üzletek 21:00 óráig tartanak nyitva.
- Hágában és a nagyobb falvakban az üzletek péntekenként 21:00 óráig vannak nyitva.
- Szombatonként a legtöbb üzlet 17:00 órakor bezár.
- A nagyvárosokban vasárnaponként többé-kevésbé nyitva tartanak az üzletek, kivétel Amszterdam, ahol az üzletek minden vasárnap nyitva tartanak.
- Bankok: hétfőtől péntekig 9:00-16:00/17:00
- Postahivatalok: hétfőtől péntekig 8:30-17:00 óráig, néhány postahivatal szombaton is nyitva tart 8:30-12:00-ig.
- Magán irodák hétfőtől péntekig: 9:00-17:00/17:30
- Hivatali irodák általában: 9:00-12:00
Hollandia (teljes nevén Holland Királyság, hollandul Koninkrijk der Nederlanden) nyugat-európai ország. Délről Belgium, keletről Németország, északnyugat felől az Északi-tenger határolja. A holland közjog különbséget tesz „Hollandia” és a „Hollandiai Királyság” között. A Hollandiai Királyság 3 részből áll: Hollandia, valamint Karib-szigetekhez tartozó Holland Antillák és Aruba. Belgium, Hollandia és Luxemburg szoros regionális együttműködését általában Benelux államokként említik.
Főbb városok:
- Amszterdam
- Rotterdam
- Hága
- Utrecht
- Eindhoven
Domborzat
Hollandia az Észak – Német – alföld Ny – i folytatása. Kialakulása folyamán az ókori kéregdarabok a mélybe süllyedtek, csak D – en, az Ardennek nyúlványait jelentő dombok vannak a felszínen. Az ország területének többségét kitevő Holland – alföldön a mai felszínt pleisztocén és holocén képződmények jellemzik. A süllyedés a mai napig is tart, az ország területének 1/3- a már tengerszint alatt van. A mai felszínt kialakító erők, a szél, a folyók és a jég munkája által 3 jól elhatárolható részre bomlik a Holland – alföld.
Parti dűnék
Végigkísérik az Északi – tenger partját. A 3 – 5 km széles, helyenként az 50 – 60 m magasságot is elérő dűnesort DNy-on és É – on a vihardagályok szétrombolták. Az egykori dűnevonulat maradványai a Ny - Friz – szigetek. Melyek mögött a Watt tenger húzódik. A dűnék sivár homokja terméketlen!
Marschföld
A dűnesor mögött először keskeny majd széles folyami marschföld helyezkedik el. A Scelde, a Maas és főként a Rajna egykori deltái töltötték fel ezt a területet, így jellemzői a folyóágak és azokat összekötő csatornák hálózata. A terület legnagyobb része a süllyedés miatt mára tenger szintje alatt van. Legmélyebb pontja Rotterdamtól É-ra található ( - 6,7m )! Hollandok a vihardagályok ellen először dombokat, majd gátakat építettek és a szélmalmok segítségével a vizet visszaszivattyúzták a tengerbe! A tengertől visszahódított területek a POLDEREK a múlt század végére tekintélyes méretet értek el.
A területnyerés legszemléletesebb példája a Zuiderzee lezárása volt a harmincas években. Frízföld és Észak-Holland tartományok között egy 30 km-es gátat emeltek, az úgynevezett zárógátat. A Zuiderzee ezáltal beltengerré vált, amelynek IJsselmeer (Ijssel-tó) a neve. Mivel a tengervizet a gát távol tartja, ez a beltenger lassan édesvizűvé vált. Az Ijssel-tóban négy nagy poldert hoztak létre, amelyekkel 1.650 km2-nyi területet nyertek. A rendelkezésre álló terület a mezőgazdaság, a pihenés, valamint a lakó- és munkahely célját szolgáló övezetekre oszlik.
1953. február 1-jén a tenger pusztító rohamot intézett a szárazföld ellen. A dagály és az erős vihar kombinációja következtében Délnyugat-Hollandia nagy része víz alá került. Ez a katasztrófa, amelynek során sok száz ember vesztette életét. Világossá tette, hogy a Delta-tervet a lehető leggyorsabban meg kell valósítani. Ez a terv a délnyugati tenger nyúlványok elzárását tűzte ki célul. Ma minden tengeri nyúlvány el van zárva, kivéve az Új Viziutat és a Nyugati-Scheldét, amelyek lehetővé teszik Rotterdam, illetve Antwerpen (Belgium) kikötőinek elérését. A Keleti-Scheldét egy 3200 méter hosszúságú zsiliprendszerrel zárták le, amely 65 betonoszlop között elhelyezkedő 62 acélkapuból áll. Rendes körülmények között ezek a kapuk nyitva vannak, viharesetén azonban leeresztik ezeket, hogy a dühöngő tengert kívül rekesszék. Azért választották ezt a lezárási módot, hogy ne veszélyeztessék a Keleti-Scheldében a kagylós állatok halászatát, amely a dagályáramlástól függ. 1986. október 4-én a királynő avatta fel.
Geest
A geestet a Rajna és a Maas egy É-i és egy D-i részre bontja. A területen akár 50 - 60 méterre is felemelkedő végmorénákkal is találkozhatunk. A mélyebb területek sokszor nagyon rossz lefolyásúak ezért gyakoriak a mocsarak és a lápok is. A szántóföld kevés sok a rét és a legelő.
Éghajlat
Hollandia az északi féltekén, a mérsékelt éghajlati övezetben helyezkedik el. A tenger és a meleg észak-atlanti Golf-áramlat mérsékelt tengeri klímát biztosítanak. Ennek köszönhető, hogy a hőmérséklet napi és évi ingadozásai nem túl nagyok. Az évi átlagos hőmérséklet januárban 2 C körül ingadozik, júliusban pedig majdnem 17 C. Ez nem jelenti azt, hogy soha nem fordulnak elő extrém hőmérsékletek: Hollandiában valaha is mért legalacsonyabb hőmérséklet -24,8 C, a legmagasabb pedig +36,8 C volt. A csapadék az év folyamán viszonylag egyenletesen oszlik el, bár a tavasz általában szárazabb, mint az ősz. Az évi csapadékmennyiség mintegy 800 mm. Az egyes régiók között nem nagyok a klímabeli különbségek. Az északi és déli rész közötti távolság - több, mint 300 km - azonban némileg érezteti a befolyását a hőmérsékletre. Kelet felé haladva azonban a tenger befolyása csökkenti a különbséget.
Vízrajz
Vízhálózata rendkívül gazdag. Csak végfolyói vannak, amelyek behálózzák az egész országot. A Maas csak közvetlenül a torkolat előtt ágazik szét, míg a Rajna már az országba lépésekor tagolódik. Egyik ága a D - i Waal a Maas folyóval egy tölcsértorkolatba ömlik. Az eredeti ág Ny- t felé Lek néven folytatja útját. Jelentős folyó még a Ijessel is. A folyami hálózatot több ezer km hosszú csatornarendszer egészíti ki melyekben a vízjárás egyenletes ami kedvez a hajózásnak.
Legfőbb jellegzetessége a gyakorlatias szabadelvűség és a kálvinista eszméken alapuló kultúra visszafogott tökéletessége közötti kontraszt. A holland társadalomban a hivalkodás kárhozatos dolognak minősül, a botránykeltés minden formáját méltóságon alulinak tekintik. A városokat csatornák és várfalak veszik körül, az egykori németalföldi festőket megihlető végtelen, lapos táj töretlenül nyúlik el a horizonton, a gátak pedig olykor ma is átszakadással fenyegetnek.
Ünnepek
Hollandiának egyik jelentős ünnepe a Prinsjesdag, azaz Királyfi-nap, melyet a hollandok szeptember második keddjén ünnepelnek. Náluk a Mikulásnak nagyobb a szerepe mint nálunk, főleg, hogy a mikulást majdnem akkora, vagy nagyobb ünnepnek tartják mint a Karácsonyt. Mivel a hollandok a középkorban keverték Spanyolországot és Itáliát ezért az ő mikulásuk a mai napig Spanyolországból jön egy gőzhajón, az ő fekete szolgáival, ún. Feketepétereivel. Az ajándékokat ugyan a kéményen keresztűl kézbesíti, de a háztetőkön gyönyörű fehér lovával szögdell, ezért szokás a cipőbe (v. fapapucsba) egy kis répát tenni a lónak.
Egyéb ünnepek és munkaszüneti napok Hollandiában:
* Január 1. Újév napja (Nieuwjaarsdag)
* Január 30. A Függetlenség Napja (Hollandia Spanyolországtól való függetlenségének elismerése, nem hivatalos munkaszüneti nap)
* Nagypéntek (Goede vrijdag) – 2007-ben április 6.
* Húsvétvasárnap (Eerste paasdag) – 2007-ben április 8.
* Húsvéthétfő (Tweede paasdag) – 2007-ben április 9.
* Április 30. A Királynők Napja (Koninginnedag): Julianna királynő születésnapja (1909), egyben Beatrix királynő trónralépésének napja (1980), Hollandia Nemzeti Ünnepe
* Május 4. Az Emlékezés Napja (Herdenkingsdag)
* Május 5. A Felszabadulás Ünnepe (Nationale Bevrijdingsdag), a 2. világháború lezárásának napja Hollandiában
* Jézus Mennybemenetelének Ünnepe (Hemelvaartsdag, Áldozócsütörtök) – 2007-ben május 17.
* Pünkösdvasárnap (Eerste pinksterdag) – 2007-ben május 27.
* Pünkösdhétfő (Tweede pinksterdag) – 2007-ben május 28.
* December 5. Sinterklaas (Szent Miklós ünnepének estéje; nem hivatalos munkaszüneti nap, lásd részletesebben fent, a leíró részben!)
* December 15. A Királyság Napja (Koninkrijksdag, nem hivatalos munkaszüneti nap)
* December 25. Karácsony (Eerste kerstdag)
* December 26. Karácsony másnapja (Tweede kerstdag)