Bevezető
Románia, kelet-közép-európai állam. Északkeletről Ukrajna és Moldova határolja, nyugatról Magyarország és Szerbia, délről Bulgária, míg keleten a Fekete-tengerrel határos. Románia természeti adottságai kedveznek az idegenforgalomnak. A legtöbb vendéget évek óta a román tengerpart vonzza.
Ma a csaknem 240 km hosszú tengerparton több mint 100 000 szállodai férőhely van. A tengerpart üdülőhelyei, Mamaia, Eforie, Mangalia, Neptun stb., a magyar turisták számára is jól ismertek. A tengerparton július második és augusztus első fele a legmelegebb időszak, ilyenkor nem ritka a 40 °C-nál is nagyobb hőség. Szeptemberben még mindig nyárias az időjárás, a 30–35 °C meleg kitűnő strandolási lehetőséget biztosít. Mamaia mellett Eforie Nord, és a Mangalia közelében kiépített Neptun és Olimp a leghíresebb fekete-tengeri üdülőhelyek. Eforie Nord és Eforie Sud üdülőhelyek mellett terül el a 11 km² felületű, magas sótartalmú Techirghiol-tó, amelynek iszapja gyógyhatású. Igen sok horgász, vadász és evezős keresi föl a tavakkal, holtágakkal és csatornákkal át- meg átszőtt Duna-deltát.
A romániai Kárpátokban közkedvelt kiránduló- és üdülőhelyek vannak. A hegyláncok közötti medencék, a mélyre vágódott zuhatagos patak- és folyóvölgyek, a vadregényes szurdokok, hágók, hegyszorosok és a mészkőszirtekkel ékesített havasok, a tengerszemek és sziklacsúcsok világa felüdülést és pihenést nyújt a természetkedvelőknek. Különösen a szénsavas forrásairól, fürdőiről és kénes gőzölgéseiről híres Borszék, Hargitafürdő, Tusnádfürdő, Málnásfürdő, Herkulesfürdő, Cálimanești, Căciulata, Buziás, valamint a romantikus szépségű Békás-szoros. Gyilkos-tó, Szent Anna-tó, Bucsecs és a Brassói-havasok (Predeal, Sinaia, Azuga, Bușteni) vonzzák a legtöbb látogatót.
Románia magyar szempontból legérdekesebb idegenforgalmi központja a Székelyföld - amely valójában több történelmi és földrajzi egységből áll - nem csak a már említett látnivalók miatt nyújt kiemelkedő értéket, hanem a kulturális hagyományai miatt is. Egy magyarországi embernek, aki még sosem járt ezen a vidéken, nehéz elképzelnie, hogy 10-14 óra autózás után a legtermészetesebb dolog, ha magyarul beszél. Helyenként akkor lenne bajban, ha románul próbálkozna, mert értetlen fülekre találna. A magyarlakta területek homogenitása csökken, a magyarság aránya mindenütt mérséklődik. Ezzel együtt varázslatos, több évtizeddel, akár száz évvel elmaradott településekre jutunk el, ha van bátorságunk letérni a kiváló minőségű földutakról és letesztelni autónkat a híresen rossz romániai utakon. A természet érintetlensége és varázslatossága mára már mindenütt híressé vált, egy átlag nagyvárosban élőnek elképzelhetetlen illatú levegővel, tiszta patakokkal és vendégszerető emberekkel szolgál ez a vidék. A régió természeti kincseit már felfedezték, és a helyiek is igyekeznek megőrizni azokat.
Éghajlat
Románia éghajlata átmeneti mérsékelt kontinentális éghajlat. Az éghajlat mérsékelt jellegét az ország földrajzi fekvése határozza meg. Románia a 45°-os északi szélesség mentén, a mérsékelt éghajlati övben fekszik egyenlő távolságra az Egyenlítőtől és az Északi-sarktól. Ennek következtében az évi középhőmérséklet +10C°, jól elkülönül a négy évszak, valamint a szél és a csapadék rendszertelenül jelentkezik. Az éghajlat kontinentális, mivel az ország Európa középső övezetében helyezkedik el. Az éghajlat átmeneti jellegű, mert a keleti kontinentális éghajlat hatása éppúgy érződik, mint a nyugati óceáni éghajlaté. Tehát Románia éghajlatát meghatározó legfontosabb tényezők az ország elhelyezkedése a földgömbön és a kontinensen. A fenti tényezők mellett az éghajlattípusokat meghatározza a domborzat is, elsősorban a hegységek iránya és magassága.
Nemzeti parkok
- Erdélyi-középhegység (Apuseni) Nemzeti Park;
- Békás-szoros - Nagyhagymás Nemzeti Park (Bicazului - Hășmaș);
- Kelemen-havasok (Călimani) Nemzeti Park;
- Csalhó (Ceahlău) Nemzeti Park;
- Királykő (Piatra Craiului) Nemzeti Park;
- Retyezát (Retezat) Nemzeti Park.
Természeti világörökség
A Duna-delta az UNESCO által elismert bioszféra-rezervátum, természeti világörökség.
Kulturális világörökség
Az UNESCO által elismerten a világ kulturális örökségének részét képező építmények Románia jelenlegi területén:
- Erdély erődtemplomos falvai;
- A Horezu-kolostor;
- Észak-Moldva templomai;
- Dák erődítmények a Szászvárosi-hegységben;
- Segesvár történelmi központja;
- Máramaros fatemplomai.