Azerbajdzsán, hivatalos nevén Azerbajdzsáni Köztársaság, Eurázsia kaukázusi régiójának legnagyobb országa. Nyugat-Ázsia és Kelet-Európa között fekszik. Keleten a Kaszpi-tenger, északon Oroszország, északnyugaton Grúzia, nyugaton Örményország és Törökország, délen Irán határolja.
Európához közelebb álló szomszédaihoz képest Azerbajdzsán egzotikus ország. A nard kockáinak zörgése a nyári éjszakában, a mélázás az édes tea, a dzsem és a cigaretta mellett, az autópályákon céltalanul vándorló marhacsordák Ázsiát idézik. A földrajzát és történelmét tekintve - az albán templomoktól Baku falakkal körülvett ősi városán át a Kaukázusig és a déli teaültetvényekig - igen változatos, ami egy utazó számára mindig kihívás.
Domborzat
Az ország területének nagysága csaknem azonos Magyarországéval. Északon a Kaukázus, északkeleten a dagesztáni hegyek, nyugaton a Kis-Kaukázus láncai találhatók. A két hegyvidék között a Kura-Araksz-síkság a Kaszpi-tengerig fut ki. Északabbra a hegyek lábánál keskeny parti síkság alakult ki. Azerbajdzsán legmagasabb hegye a Bazardüzü (4466 m). Legmélyebben a Kaszpi-tenger partja van: -28 m. A Föld iszapvulkánjainak majdnem a fele Azerbajdzsánban található.
Vízrajz
A 8350 vízfolyásból csak 24 hosszabb 100 km-nél. Minden folyó keletre, a Kaszpi-tengerbe folyik.
Legjelentősebb folyók: Kura (1515 km), Araksz, Szamur
Legnagyobb tavak: Kaszpi-tenger, Mingəçevir-víztározó
Éghajlat
Az ország éghajlata a nyugati hegységben és az északi területeken szélsőséges, míg a Kaszpi-tenger mentén kellemesnek nevezhető. Tavasz és nyár idején (április közepétől októberig) a hőmérséklet 20-30 °C között ingadozik, míg télen (decembertől márciusig) ennél jóval hidegebb van. Az országban mért a legalacsonyabb és a legmagasabb hőmérséklet: -33 °C és +46 °C. Az évi csapadékmennyiség Lənkəran (oroszul és régebbi magyar szóhasználatban Lenkorán) tájon a legmagasabb (1600–1800 mm), az Abşeron-félszigeten (oroszul és régebbi magyar szóhasználatban Apseron) a legalacsonyabb (200–350 mm).
Élővilág, természetvédelem
A hegységek északi és keleti lejtőin kiterjedt erdőségek találhatók. A medencék és síkságok élővilága pusztai jellegű. Az ország legdélebbi csücskében az éghajlat és növényvilág szubtrópusi.
Nemzeti parkjai
- Zəngəzur Nemzeti Park: ritka és veszélyeztetett fajok élnek itt, többek között kis-ázsiai leopárd, muflon, bezoárkecske.
- Şirvan Nemzeti Park: mocsár igen gazdag madárvilággal.
- Ağ göl Nemzeti Park: félsivatagos tájon mocsár. A madárvilága nevezetes.
- Hirkan Nemzeti Park: erdőiben ritka és ősi fák élnek.
- Altıağac Nemzeti Park: lombhullató erdeiben szarvas, medve, róka, hiúz él.
- Abşeron Nemzeti Park: már a szovjet időkben is természetvédelmi terület volt. A Kaszpi-tenger partján félsivatagos vidék. Gazellák, vízimadarak élnek itt, és a Kaszpi-tenger fókái.
Általános adatok
Legfontosabb termesztett növények: szőlő, zöldség, búza, gyapot, dohány, gyümölcs, burgonya
Legfontosabb tenyésztett állatok: juh, kecske, szarvasmarha, sertés
Bányászati termékek: kőolaj, földgáz, vas, bauxit
Feldolgozóipar: kőolaj-finomítás, vegyipar, vas- és acélgyártás, alumíniumkohászat, élelmiszeripar (tej- és húsipar), textilipar, elektrotechnika
A Kaszpi-tenger partvidéke gazdag szénhidrogénekben, amelyeket a fejlett vegyipar dolgoz fel.
Kereskedelem
Kiviteli cikkek: kőolaj, földgáz, gyapot, textiláru, szőlő, élelmiszer
Behozatali cikkek: feketeszén, gépek és berendezések, fémek, műtrágya
Legfontosabb külkereskedelmi partnerek: Oroszország, Grúzia, Kazahsztán, Türkmenisztán, Irán, Olaszország, Franciaország, Izrael, Törökország, USA, Németország
Gasztronómia
Az azeri konyha nagyon hasonlít a török konyhához. A leghíresebb azeri étel a dovga, amely egy leves spenótból és joghurtból. Az azeriek kedvelik a paprikát, hagymát, zöldségeket. Kedvenc fűszereik a citrom, a fahéj, és a bazsalikom.
forrás: Wikipedia