Kazahsztán

Az országot északról és nyugatról Oroszország, keletről Kína, délről Kirgizisztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán, délnyugatról pedig a Föld legnagyobb tava: a Kaszpi-tenger határolja.[3]

Domborzat

Nyugat-keleti irányban a Kaszpi-tengertől az Altaj hegységig húzódik. Területét nagy kiterjedésű sztyeppeterületek és félsivatagok (Turáni-alföld, Kizil-kum, Kara-kum) tarkítják, a Kaszpi-tenger mentét pedig mocsarak jellemzik. Az ország keleti részén a Kazah-hátság húzódik. Délről és keletről magas hegységek nyúlnak be (Tien-san, Altaj). Legmagasabb pontja a Han Tengri (7010 m). Az ország területének nagy részéről nincs lefolyás a tengerekbe, ezért nagy, lefolyástalan pusztai tavak alakultak ki: a Kaszpi-tenger, az Aral-tó és a Balkas-tó. Ezeknek önmagukban is tekintélyes méretű vízgyűjtő területük van. A Kaszpi-tengerbe ömlik az Urál folyó, az Aral-tóba a Szir-darja. Kazahsztán északi részéről az Irtis és mellékfolyói a Jeges-tengerbe vezetik le a vizeket. Az Aral-tó vízszintje az utóbbi 30 évben 15 méterrel csökkent, mivel a tavat tápláló folyók vizét gyapotföldek öntözésére használták el. 

Éghajlat

Kazahsztán éghajlata kontinentális, illetve a magas hegységekben magashegyi. A csapadék mindenütt kevés, a Kaszpi-tenger közelében valódi sivatagok is kialakultak. Az ország északi tájain több a víz, mint a középső vidékeken, de nem a csapadék több, hanem a párolgás alacsonyabb.

Élővilág, természetvédelem

Kazahsztán nemzeti természeti parkjai:

• Altyn-Emel - Kazahsztán legnagyobb nemzeti parkja. Holdbéli táj, mégis sok ókori emlék található itt.
• Bayan-Aul - Festői táj a pavlodari területen.
• Burabay - Fenyvesek és óriási sziklák.
• Karkalinsky Nemzeti Természeti Park - Fenyvesek és nyírfaerdők.
• Katon-Karagay Nemzeti Park - Hófödte csúcsok között a selyemút maradványai.
• Kokshetau - Hegyi erdők.
• Sairam-Ugarnsky - Jégformálta táj.