Örményország

Bevezető
Örményország kis hegyvidéki ország Ázsiában, Kis-Ázsiától keletre. Területének északkeleti - kisebb - részét a Kis-Kaukázus, nagyobb részét az Örmény-felföld teszi ki. Északon Grúzia, keleten Azerbajdzsán, délkeleten Irán, nyugaton Törökország határolja. Az örmény hagyomány szerint ők Togarmah, Jáfet egyik unokájának a leszármazottai, aki pedig Noé három fiának egyike volt. 
A régészek kétségbevonhatatlan bizonyítékokat találtak arra, hogy Örményország és az Örmény-felföld az emberi civilizáció kezdetei óta lakott. 8000 évvel ez előttől i. e. 1000-ig nyílhegyeket, baltákat és késeket készítettek itt rézből, bronzból majd vasból és kereskedtek vele a környező vidékekkel, ahol ezek a fémek sokkal nehezebben voltak hozzáférhetők. Talán Örményország a sumer feljegyzésekben említett Aratta (Ararát, lásd Enmerkar és Aratta ura), bár ezt kevesen támogatják, inkább Dél-Irán, vagy Elám bizonyos térségeit valószínűsítik. Ha van is köze az Ararátnak Arattához, akkor az inkább a földrajzi nevek hurcolásával kapcsolatos.
A bronzkorban hettiták és hurrik portyáztak erre, a történelmi Örményország délnyugati részén. Hajasa-Azzi (i. e. 1500-1200) nem nyúlt el a mai Örményországig, bár az örmény etnogenezisben nagy szerepe volt. Az i. e. 12. századtól a hajok alkották a népesség többségét, akik a moszkhoszok (mušḫik) vándorlása után, velük keveredve a kartvéli népeket hozták létre. Az i. e. 9. századtól Urartu erősítette meg átmenetileg hatalmát az Örmény-felföldön. Minden előbb említett nép és törzs részt vett az örmény nép etnogenezisében, a hajok révén erős a rokonság a grúzokkal. A modern Örményország fővárosát, Jerevánt i. e. 782-ben alapította I. Argisti urartui király, Erebuni vagy Eribuni néven.

Nemzeti parkjai

• Dilijan Nemzeti Park 
• Szeván-tó
• Khosrov természetvédelmi terület
• Tsopk-vízesés