Bevezető
Szlovákia (szlovákul Slovensko) (hivatalosan Szlovák Köztársaság) közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén. Nyugatról a Cseh Köztársaság és Ausztria, délről Magyarország, keletről Ukrajna, északról pedig Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnagyobb városa Pozsony (Bratislava). 2004. május 1-je óta az Európai Unió tagja. A Cseh Köztársaság szomszédja és egykori partnere ziláltan és álmatagon került ki az 1989-es bársonyos forradalomból. Bár ugyancsak kivette a részét a keleti blokk újjáépítéséből, üdítően híjával van a prágai stílusú eleganciának és ragyogásnak.
Szlovákia felszíne túlnyomó részt hegyvidéki jellegű, a Kárpátok foglalja el majdnem teljesen az ország északi felét. Az ország legmagasabb vidéke a Tátra hegység csoportja, mely nyugat-keleti irányban, a következő részekből áll: Liptói-havasok vagy Nyugati-Tátra, az igazi magashegység a kristályos felépítésű Magas-Tátra, mely a világ legkisebb területű alpesi hegysége. Legmagasabb pontja: a Gerlachfalvi-csúcs (2655 m), valamint a Bélai-havasok. Az Alacsony-Tátra földtani szempontból nem része a Tátra hegységnek.
Az ország déli része inkább síkvidéki, míg nyugaton és keleten széles völgyekkel szabdalt dombság a jellemző.
Három nagy síkság van az országban: az Erdőháti-alföld a Kis-Kárpátoktól nyugatra fekszik, a Dunamenti-alföld a Kisalföld Dunától északra eső folytatása, a Kelet-Szlovákiai-alföld pedig a Bodrogköz északi folytatása.
Szlovákia határainak hossza 1672 km, ebből Ukrajnával 98 km, Magyarországgal 679 km, Lengyelországgal 547 km, Ausztriával 106 km, Csehországgal 252 km a közös.
Látnivalók
Pozsony
Szlovákia fővárosa és legnagyobb városa is. Az egykori Csehszlovákia szürke, poros, provinciális kis városkájából egy igazi, hangulatos várossá nőtte ki magát Pozsony. Bátran kiruccanhatunk ide, akár egy hétvégére is, és nem kell attól tartanunk, hogy unatkozni fogunk. A földrajzi közelség és nem utolsósorban a jó közlekedés miatt azonban bátran ajánlhatjuk mindazoknak úti célként, akik egy napra kimozdulnának Budapestről. A történelmi városrészben sétálhatunk, miközben kávézók, éttermek és kocsmák sokasága közül válogathatunk, és még a pénztárcánk miatt sem kell aggódnunk, hiszen Szlovákia még mindig olcsóbb Magyarországnál. Pozsony történelmi belvárosában sok a látnivaló, a Monarchia hangulatátidéző épület, kis tér, hangulatos utcasarok.
A Vár, amelynek hatalmas, négyszögű, négytornyú tömbje magasan emelkedik a város fölé, nemrég újították fel, udvaráról több oldalra is remek kilátás nyílik a városra. A Várat elsősorban gyalog, de busszal vagy trolival is meg lehet közelíteni. Megnézhetjük a lovagtermet, a kápolnát, és a restaurált termeket.
A várban berendezett múzeum minden nap, hétfő kivételével, 10-től 18 óráig (télen 17 óráig)van nyitva. Itt régészeti leleteket, köztük egy 22,800 éves, 7 cm magas nőszobrot láthatunk. Az udvarban balra a Szlovák Nemzeti Gyűjteményt találjuk (nyitva keddtől vasárnapig 10-től 12-ig és 13-tól 16-ig; a belépő felnőtteknek 40, diákoknak 20 korona).
A történelmi belvárosban sok szép templomot találunk, ezek közül is a legszebb az egykori Hal tér másik oldalán álló gótikus Szent Márton-székesegyház, Pozsony talán legkiválóbb építészeti remeke. A dómot a XIV. század elején tervezték olyan háromhajós bazilikának, amelynek minden hajója egyforma magas, egyébként majd két évszázadon keresztül épült, ezért a gótikus stílusba helyenként reneszánsz elemek is keveredtek. A dóm tornya 85 méter magas, neogótikus, tetején 3x4 méteres kővánkosra helyezett, 3 mázsa súlyú aranyozott királyi korona csillog. Ez emlékeztet arra, hogy 1563-1835 között itt koronázták a magyar királyokat és királynőket.
A Főtér (Hlavné námestie) Pozsony legszebb tere. Közepén a II. Miksa császár parancsára 1512-ben épült Roland-kutat láthatjuk. A legérdekesebb azonban a gyönyörű gótikus-reneszánsz Városháza (Muzeum felirattal), amelynek épületében találjuk a Történelmi és Igazságszolgáltatás-történeti Múzeumot, ahol sok egyéb érdekes mellett egy középkori kínzókamra is megtekinthető. Az épületegyüttes belülről hétfő kivételével 11-től 18 óráig tekinthető meg. Aki nem akar bemenni, annak is érdemes besétálnia a belső udvarra, mert nagyon szép az épületegyüttes belülről.
A Városháza mögött jobbra található a rózsaszínre festett, díszes Prímás palota, amely a barokk és a klasszicista stílus közötti átmenet formáit mutatja. A középkori érseki palota helyén 1778 és 1781 között Batthyány hercegprímás építtette francia klasszicista stílusban, belső udvarán Sárkányölő Szent György ugyancsak impozáns szobrával.
A főtérről nyíló Frantiskánske námestie (Ferencesek tere) padjaival főleg nyáron számít kellemes helynek. Itt áll az 1638-ban átadott barokk jezsuita templom. A téren kicsit messzebb van a ferencesek kolostora.
A Mihalska ulica elején – amely Pozsony műemléki szempontból talán leggazdagabb sétálóutcája – magasodik a Mihály kapu, az óváros egyetlen megmaradt kapuja, ami alatt átsétálva minden nyüzsgés ellenére megcsap minket a múlt levegője. Az 51 méter magas, eredetileg gótikus torony több átépítés után barokk stílusú kupolát kapott, ennek tetején áll Szent Mihály szobra.
Az éttermekről már ismert, Mihály-kapu melletti kis utcácskákban találjuk a klarisszarendi apácák templomát és klastromát. Mögötte áll a 34 méter magas, neogótikus Jagelló torony.
Kassa
Szlovákia második legnagyobb városa. Az idelátogatók mindenképpen látogassák meg a Szent Erzsébet gótikus székesegyházat, mely a maga nemében Közép-Európában is páratlan szépségű, és természetesen, ha már a székesegyházban vannak, ne hagyják ki II. Rákóczi Ferenc fejedelem sírjának a megtekintését az altemplomban található sírboltban.
Megközelítés
Budapest Keleti pályaudvarról közvetlen gyorsvonat.
Autóval M3 – 30 - Tornyosnémeti – 58 útvonalon.
A kassai Információs Iroda nemrégiben elkészített egy igen érdekes, információkkal minden téren bőségesen rendelkező (megérkezés, szállás, étkezés, városnézés, látnivalók, programok, stb.), és ráadásul folyamatosan bővített és aktualizált honlapot, ám mindössze angol nyelven (pedig a városban a legtöbb a német és - természetesen - a magyar turista).
Az oldal címe a következő: http://www.kosice.info/
Tátra
A Tátra hegyvidéke egy keleti és egy nyugati részre osztható. A nyugati rész, a Liptói Havasok további hat földrajzi egységből áll (Osobita, Sivy vrch, Rohace, Liptovske hole, Cervene vrchy és Liptovske kopy). A Keleti Tátra a Magas Tátrát és a Fehér Tátrát foglalja magába. A legmagasabb és legismertebb ezek közül a Magas Tátra, melynek legmagasabb pontja, a 2655 méter magas Gerlach-falvi csúcs. Ez a terület Szlovákia egyetlen alpesi jellegű hegysége, 32 völgye mindössze 26 kilométer hosszan terül el, ezáltal egyike a legkisebb magashegységeknek. Az éles, sziklás csúcsok alakjukat a gleccserek munkájának köszönhetik, melyek több ezer évvel ezelőtt kialakították a Magas Tátra mai arculatát.
A gleccserek, miután hegység-alakító munkájukat elvégezték, eltűntek, így itt már nem képeznek torlaszokat, mint ahogyan azt Alpokban vagy a Kaukázusban teszik. A természet munkáját az ember vette át, egyedülállóan megközelíthetővé téve a területet, jól karbantartható ösvények vezetnek át a völgyeken és hágókon keresztül, több mint 10 hegycsúcsra.
A közlekedési eszközök és épületek figyelemre méltó magasságokban is megtalálhatóak:
Strbske Pleso (Csorba-tó) települése (1355 m) könnyen megközelíthető közúton vagy villanyvasúton,
Hrebienok gerinc (1285 m) fogaskerekű kisvasúttal,
Skalnate Pleso (1751 m) kabinos libegővel,
majd innen tovább egy másik libegő visz fel minket a Lomnici-csúcsra (2632 m),
Soliko (1815 m), és a Lomnici-nyereg (2200 m) fapados felvonóval érhető el,
a Velicke Pleso (1670 m) partján fekszik az egyik hegyi menedékház és hotel, a Sliezsky Dom (Sziléziai-ház),
Rysy menedékház (2250 m), a legmagasabban fekvő szálláshely a Tátrában.
Ezekhez a helyekhez a Tátra csúcsai igen közel vannak, melyek közül több 2500 méter fölé magasodik. Egy átlagos túrázó számára is számtalan csodálatos kilátópont érhető el ezek közül.
A Magas-Tátra festői csipkéit 30 völgy és 100 jégkori tó teszi még szebbé. A 600 kilométer hosszú, remekül kiépített túraútvonal-hálózat minden völgyet és csúcsot elér. Aki kirándulni szeretne, az augusztusban és szeptemberben jöjjön, aki pedig a síelést kedveli novembertől áprilisig hódolhat szenvedélyének.
Mala Fatra nemzeti park
A Mala Fatra nemzeti park legmagasabb pontja a Velky Krivan. A park szívében található a Vratna, a gyönyörű, erdővel borított völgy, amely kitűnő túrázási útvonalakat, télen pedig csodálatos sípályákat kínál.
634 méterrel a tengerszint felett, 200 méter magasan a környezetéhez képest, egy mészkősziklán terül el a hajdani Szepes vármegye leghíresebb építménye, az Iglói vár. (Igló mai neve – Spišská Nová Ves). A vár ma nemzeti kulturális emlék és a világörökség része- A vár nemcsak a 12. –18. század építészetének emlékműve, hanem 4 hektáros területi terjedelmével (pontosan 41 426 m2) Európa legnagyobb várkomplexumaihoz sorolandó.
Nagyságából, védettségéről és szervezettségéről arra lehet következtetni, hogy már ezidőben Közép-Szepesség fontos adminisztrációs központja volt. A romok még ma is jól láthatók, körbevették az egész mai várat és átmetszették a legnagyobb várudvart.
A várak, ezek között az Iglói vár is, a tatárjárás idején kiválóan helytálltak. Felismerte ezt IV. Béla is aki 1249-ben a vár helytartójának engedélyt adott egy torony és egy palota építésére. Így keletkezett az ún. „helytartói palota” (prepošstký palác). Ekkor már a vár a királyi vármegye székhelye. 1312-ben a Trencséni Csák Máté akarta a várat elfoglalni, de sikertelenül. Nemsokára ezután a várat gótikus stílusban átépítették és kiszélesítették.
A várban született a Habsburgok előtti utolsó magyar király – Zápolya János. Ebből a családból ő volt a vár utolsó tulajdonosa, mert mikor elvesztette a magyar királyi trónért folytatott harcát, 1528-ban a Habsburgok a várat tőle elkobozzák és 1531-ben Thurzói Alexnek ajándékozzák. A Thurzó család a várat ismét átépíttette, s így kapott több épület is reneszánsz jellemet. 1636 a család férfiágon kihal így a vár a Csákyakhoz kerül és az ő tulajdonukban marad egészen 1945-ig. Az új tulajdonosok a várban csak a 17. század végéig laknak. Napjainkban a várat az alapos kutatások után konzerválták és néhány részét felújították. Az alsó várudvart már 1983-ban megnyitották a közönség előtt.
Árkádok kötik össze a mai tornyot a 15. századból származó gótikus kápolnával, ami után helyezkedik el a vár legértékesebb része a hatalmas, eredetileg háromemeletes román palota, melyet a 15.-16. században gótikusan átépítettek. Az eredeti építészeti stílusból legszebbek a csoportosult román ablakok finom oszlopai. Ezeket a részeket a 13. században készítették Észak-Olaszországból való kőfaragók.
Komárom
A Kárpát-medence egyik legrégibb települése. A régészeti leletek tanúsága szerint területe a korai bronzkortól folyamatosan lakott. Megtelepedtek itt a kelták, majd közelében a Duna jobb partján a rómaiak létesítettek Brigetio névvel jelentős légiótábort és várost. Ma Komárom 38 ezer (kétharmad részben magyar) lakosával, elég jelentékeny gépiparával (folyami hajógyártás) forgalmas határváros, sokszínű kulturális élettel és szép számú érdekes műemlékkel, emlékhellyel a múlt tárgyi emlékeit őrző gazdag múzeummal rendelkezik.
Érsekújvár
Érsekújvár mint korszerű reneszánsz erődítmény az 1576-1580-as években a Nyitra jobb partján, mocsaras terepen épült. Az új erődöt Baldigar Giulio és Ottavio olasz építészek tervezték, szabályos hatszögű alaprajza volt, hatalmas fülesbástyákkal a tüzérség számára. A várfalakat egész hosszukban széles vizesárok vette körül, amely a Nyitra folyóba torkollott, és a feladata az oszmán hadsereg megállítása volt a Duna bal partján, a Bécs felé vezető úton. Érsekújvár a törökellenes védelem központjává fejlődött a mai Nyugat-Szovákia területén a 16. században és a 17. század elején. Az erőd építésének katonai felügyeletét egy Gerotin Frederik nevű nemes végezte. A munkák teljes befejeztével Érsekújvár az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legjobb erődítményévé vált. A város jelentőségét az a tíz török támadás is bizonyítja, amelyeket az erőd másfélszáz esztendő alatt élt túl. A tizenöt éves háború folyamán Érsekújvárt és környékét Ibrahim pasa, nagyvezér és a krími tatárok pusztították.
Megközelítés
Vonattal a Budapest Nyugati pályaudvarról gyorsvonattal.
Autóval M1 – 13 útvonalon.
Rimaszombat
Rimaszombat, járási székhely és a történelmi Gömör vármegye központja, a Rima folyó völgyében fekszik. Az első írásbeli emlékek a városról a kalocsai érsek leveléből származnak az 1270 -es évből, ahol a város neve Rymoa Zumbota -ként szerepel. A város történelmének fontos mérföldköveként szerepel 1334 -es év május 5. -e, ekkor Róbert király különleges jogokat és szabadságot adományozott Rimaszombatnak. Ezt a napot a város polgársága minden évben megünnepli. Az 1784 -től terjedő 1922 -es évig a város a Gömör-kishont vármegye központja volt. A városban több nevezetes, történelmileg jelentős műemlék, templom és emlékmű található. A Főtér közepén helyezkedik el, az eredeti gótikus templom helyén, a klasszicista elemeket tartalmazó, barokk templom. Szintén a téren található az 1801 -es évben épült a francia stílusú városháza, mely később vármegyeház lett és látható rajta a történelmi Kishont vármegye címere, ma itt helyezkedik el a városi könyvtár, melyet Matej Hrebendáról neveztek el. A nem messze elhelyezkedő Tompa Mihály tér nevezetessége az 1901 -es évből származó vármegyeháza, mely jellemzi a történelmi Gömör - Kishont vármegye gazdagságát. Rimaszombat magyar vonatkozású nevezetességei között meg kell említeni a Petőfi -házat és a Tompa téren elhelyezett Tompa Mihály szobrot.
Történelem
Szláv törzsek a mai Szlovákiában a Kr. utáni 6. században telepedtek le. 833-ban Moravia herceg elfoglalta Nyítrát és létrehozta a Nagy Morva Hercegséget, amely magába foglalta a jelenlegi Közép- és Nyugat Szlovákiát, a Cseh Köztársaságot, illetve a szomszédos Lengyelország, Magyarország és Németország részeit. A birodalom a kereszténységre a 863-ban érkező Thessaloniki barátok, Cyril és Method, érkezése után tért át.
907-ben a Nagy Morvai Birodalom vezetőinek politikai intrikái, valamint a magyarok terjeszkedése miatt szétbomlott. 1018-ra az egész Szlovákiát elfoglalták a magyarok és ez így is maradt a következő 900 éven keresztül, a Kelet-Szlovákiai Spis térsége pedig 1412-től 1772-ig Lengyelországhoz került. A 13. évszázadban bekövetkezett Tatárjárás után a magyar király szász németeket hívott, hogy népesítsék be az észak-keleti határvidékeket. Amikor a törökök a 16. század elején lerohanták Magyarországot, a magyar főváros Budáról Bratislavába költözött. Az Ottomán birodalmat csak 1686-ban szorították vissza a Duna déli partjára.
A dualista Osztrák-Magyar monarchia 1867-ban Magyarország számára autonómiát biztosított a belügyekben, és erőltetett magyarosítási politikát vezettek be Szlovákiában 1868 és 1918 között. 1907-ben a magyar nyelv lett az általános iskolai oktatás egyedüli nyelve. Reakcióként erre szlovák értelmiségiek erős kulturális kapcsolatokat létesítettek a csehekkel, akik viszont osztrák irányítás alatt éltek. A cseh-szlovák egység ötlete politikai célokat szolgált, és az I. világháborúban elszenvedett osztrák-magyar vereség után Szlovákia, Ruténia, Bohémia és Morava Csehszlovákiaként egyesültek. A fejlettebb csehek központosító törekvése sok szlovákot elidegenített és miután az 1938-as Müncheni Szerződés arra kényszeríttette Csehszlovákiát, hogy területekről mondjon le Németország javára, Szlovákia autonómiát jelentett be a szövetségi államon belül. Egy nappal azután, hogy Hitler csapatai bevonultak a cseh területekre 1939 márciusában, Jozef Tiso (háborús bűnösként végezték ki 1947-ben) vezette fasiszta bábkormány jött létre és így Szlovákia német szövetséges lett.
A szovjet csapatok 1945 eleji előrenyomulása láttán egy csehszlovák kormány jött létre Kosice (Kassa) városban, két hónappal Prága felszabadítása előtt. A háború után felállítandó második Csehszlovákia szövetségi állam lett volna, de az 1949. februári kommunista hatalomátvétel után a közigazgatás újból Prága központú lett. Noha az 1960-as alkotmány egyenlő jogokat biztosított a csehek és a szlovákok számára, csak az Alexander Dubcek által bevezetett 1968-as "Prágai Tavasz" valósította meg ezt a koncepciót. 1968 augusztusában a szovjet csapatok megsemmisítették a demokratikus reformot, és noha a Cseh és Szlovák Köztársaság elméletileg egyenlő partnerek lettek, az igazi hatalom Prága kezében maradt.
A kommunizmus 1989-ban bekövetkezett bukása Csehszlovákiában a szlovák nacionalizmus felbukkanását eredményezte és a szlovák autonómia igényét jelentette. Miután 1992 júniusában miniszterelnökké választották a bal oldali Vladimir Meciart, a szlovák parlament a szuverenitásra szavazott és a föderáció 1993. január 1.-én békésen felbomlott. A gazdaság hanyatlása és a növekvő önkényuralmi vezetése miatt Meciar elvesztette a miniszterelnöki széket az 1994 márciusában rendezett bizalmatlansági szavazások után, de a néhány hónappal később tartott általános választások után új koalíciós kormányt tudott létrehozni. Jelenlegi miniszterelnök Mikulás Dzurinda 1998. október 30-a óta (újraválasztva 2002. októberében. Az új államfő2004. június 15-e óta Ivan Gasparovic.
termeszet FORRÁS: http://hu.wikipedia.org
Éghajlat
Kontinentális éghajlat, négy évszakkal. A nyár meleg, záporokkal, zivatarokkal, a tél hideg és legtöbbször havas.
Közlekedés
Legtöbb utas földi útvonalon közelíti meg az országot. Pozsony mindössze 64 km-re (40 mérföld) van Bécstől, és 215 km-re (133 mérföld) Budapesttől. Sok busz és vonat közlekedik naponta Bécs és Pozsony között, valamint Budapestet és Pozsonyt is számos vonat köti össze. Nincsenek azonban közvetlen vonatjáratok Nyugat-Szlovákia (Pozsonyt is beleértve) és Lengyelország között. Minden csatlakozás Csehországon belül van. Naponta két vonat indul Moszkvából és Moszkvába, mind a kettő megáll Pozsonyban és Kassán.
Légi közlekedés
Bratislava Airport (BTS) M. R. Štefánik - kb. 10 km távolságra a városközponttól
Košice Airport (KSC) - kb. 10 km a városközponttól
Tatry-Poprad (TAT) - kb. 5 km távolságra a városközponttól
A legközelebbi külföldi repülőtér a Vienna International Airport (VIE)-Schwechat 50 km-re található Pozsonytól.
Vízi közlekedés
Személy- és teherszállítás a Dunán. Közvetlen hajójáratok Pozsony, Bécs, Hainburg és Budapest között.
Vasúti közlekedés
A szlovák vasút közvetlen vasút-összeköttetést biztosít Prágával, Béccsel, Budapesttel, Hamburggal, Berlinnel, Krakkóval Varsóval, Bukaresttel, Moszkvával, Kijevvel, Lvovval.