Bevezető
Svédország (svédül: Sverige), vagy hivatalos nevén Svéd Királyság (svédül: Konungariket Sverige), egy skandináv ország Észak-Európában. Az ország szárazföldi határait nyugaton Norvégia, északkeleten Finnország képezi. Az ellentmondások földje, Svédország éppúgy ismert viking kori emlékeiről, mint világszínvonalú műszaki termékeiről. A tavakkal és erdőkkel borított vidékek hideg szépsége különös ellentétet képez a városok nyugodt, modern eleganciájával. Még a viszonylag enyhe éghajlatú, lapos déli vidék és a hegyes-völgyes sarkvidéki éghajlatú észak is ezt a kontrasztot tükrözi.
Éghajlat
Északi fekvése ellenére Svédország legnagyobb részén mérsékelt éghajlat uralkodik, a Golf-áramlat által hozott melegnek köszönhetően. Dél-Svédországban a lombhullató fák, míg északon a fenyők dominálnak. Svédország legészakibb, sarkkörön túlra nyúló részén az év téli szakaszában nem kel fel a nap, míg nyáron 24 órás napsütés jellemzi ezeket az északi vidékeket. Itt szubarktikus éghajlat van, a fátlan hegyek a jellemzőek. A januári középhőmérséklet 0 °C-tól (Skåne és a nyugati part) -16 °C-ig (egyes északnyugati völgyek) terjed. Júliusban plusz 16-18 °C az átlaghőmérséklet délen, míg a kopár hegyekben +10 °C alatt lehet. A legészakibb város Kiruna.
A tél a tenger mérséklő hatására nem túl hideg (a januári középhőmérséklet: -1 és -4 °C közötti), a nyár hűvös, de a parti sávban időnként fülledt is lehet (a júliusi középhőmérséklet 17-19 °C). Az évi átlagos csapadék 600–800 mm, nyár végi, ősz eleji maximummal és tavaszi minimummal. A napfénytartam bőséges (évi 1800-2000 óra), a hótakarós napok száma 40-100. A vegetációs időszak hossza a legtöbb mérsékelt övi kultúrnövény termesztéséhez elegendő. Svédország északi részét a sarkköri tundra éghajlat jellemzi (hosszú, hideg tél, rövid nyár). A Skandináv-hegységtől keletre, a kontinentális éghajlatot mérsékeli a Balti-tenger (hűvös nyár, enyhe tél). Délnyugaton már az óceáni éghajlat jellemzői figyelhetők meg.
Nemzeti parkok
1908-ban Svédországban létesítették Európa első nemzeti parkját. Célja a természet értékeinek megőrzése volt Svédország és az egész világ számára. Mára a nemzeti parkok hálózatának 28 tagja van.
Természeti világörökség
Az UNESCO az egész Lappföldet természeti és kulturális világörökségnek tekinti. Ezenkívül Finnországgal közös természeti világörökség még a Kvarken szigetvilága a Botteni-öbölben.
Kulturális világörökség
Az UNESCO szerint Svédországban a következő, a világ kulturális örökségéhez tartozó helyszínek találhatók:
- A drottningholmi királyi palota;
- Birka és Hovgården viking települések;
- Az engelsbergi vasmű;
- Tanum sziklarajzai;
- Skogskyrkogården temető;
- Visby Hanza város;
- A Lappföld;
- Gammelstad templomközössége, Luleå;
- Karlskrona hadikikötője;
- Dél-Öland mezőgazdasági körzete;
- Falun és Kopparbergslag;
- Varberg Rádióállomás;
- Struve földmérő vonal közös világörökség Fehéroroszországgal, Észtországgal, Finnországgal, Lettországgal, Litvániával,
- Norvégiával, Moldovával, Oroszországgal, Ukrajnával. Svédországban Kiruna, Pajala, Övertorneå, Haparanda településeken vannak emlékei.
Gasztronómia
A svéd gasztronómia fő elemei meglehetősen egyszerűek. A tipikus házi kosztot hús és burgonya alkotja, ami lehet vagdalt hús, vad hús (rénszarvas és jávorszarvas), disznó vagy marhahús. Halételeket és garnélarákot, kaviár és kagylót is fogyasztanak.
Mivel Svédországban hosszúak a telek, ezért hagyományosan ritkán került az asztalra friss zöldség és gyümölcs. Ebből következik, hogy nem igazán volt jellemző rá a vegetarianizmus. Vitaminforrásnak számítottak az erdei bogyók (törpemálna, vörös és kék áfonya), amelyekből lekvárokat, mártásokat is készítettek. De manapság természetesen mindenféle fajta gyümölcsöt és zöldséget lehet kapni a boltokban, még télen is.
Általában napi háromszor van étkezés: egy könnyebb reggeli (frukost), általában sajt, kenyér, felvágott - az ebéd (lunch) és a vacsora (middag vagy kvällsmat). Napközben a svédek szívesen isznak kávét, ami mellé fogyasztanak gyakran valami zsömlét, édességet és péksütemény is.
Ünnepek
- Január 1. Újév napja (nyårsdag)
- Január 6. Vízkereszt (trettondagen)
- Január 28. A király névnapja
- Március 12. A koronahercegnő névnapja
- Nagycsütörtök (skärtorsdag )
- Nagypéntek (långfredag)
- Húsvét vasárnap
- Húsvét hétfő (annandag påsk)
- Április 30. Walpurgis-éj; a király születésnapja (valborgsmässoafton)
- Május 1. A munkásmozgalom ünnepe (första maj)
- Krisztus Mennybemenetelének Ünnepe – Áldozócsütörtök (Húsvét utáni 40. nap) (Kristi Himmelfärdsdag)
- Pünkösdvasárnap (Pingstdagen)
- Pünkösdhétfő (annandag pingst)
- Június 6. A svéd zászló napja, I. Gusztáv trónra lépése (1523), Svédország nemzeti ünnepe (Svenskaflaggans dag)
- Június 19. és 25. közötti péntek Szent Iván éjszakája (Midsommarafton)
- Június 20. és 26. közötti szombat Szent Iván napja, a nyári napforduló ünnepe (Midsommardagen, Johandag)
- Július 14. A koronahercegnő születésnapja
- Augusztus 8. A királyné névnapja
- Október 24. Az ENSZ napja
- Október 31. – november 6. közötti szombat. Mindenszentek napja (Alla helgons dag)
- November 6. Gusztáv Adolf-nap
- December 10. Nobel-nap (Nobelfest)
- December 13. Lucia-nap (Luciadagen)
- December 23. A királyné születésnapja
- December 24. Karácsonyeste (dopparedagen)
- December 25. Karácsony (Juldagen)
- December 26. Karácsony másnapja (Annandag jul)
- December 31. Szilveszter estéje (nyårsafton)