Bevezető
Az egykori cári birodalom pazar dicsfénye és a szovjet korszak sematizmusának öröksége együttesen olyan Oroszországot eredményezett, amely zavarba ejtő, félrevezető, kiismerhetetlen és megunhatatlan.Az Oroszországi Föderáció (oroszul: Российская Федерация, Rosszijszkaja Sound Fegyeracija) vagy röviden Oroszország (Россия, Sound Rosszija) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig terjedő ország. A Föld legnagyobb területű állama, atomhatalom.
Éghajlat
Az Oroszországi Föderáció éghajlatának kialakulására néhány meghatározó tényező volt hatással. A hatalmas méretek, sok területnek a tengertől való jelentős távolsága miatt a kontinentális éghajlat az uralkodó. Északon szubarktikus éghajlat a jellemző. Az ország déli részének hegységei megakadályozzák a meleg légtömegek beáramlását az Indiai-óceán felől, a nyugat és észak felé nyitott síkságok kiteszik az országot az arktikus (sarkvidéki) és az óceáni befolyásoknak. Emiatt az ország nagy részén csak két évszak különül el világosan: a tél és a nyár; a tavasz és az ősz rövid ideig tart. A leghidegebb hónap a január (a tengerparton a február), a legmelegebb általában a július.
Oroszország négy éghajlati övezetben fekszik: arktikus, szubarktikus, mérsékelt és szubtropikus; a legkiterjedtebb a mérsékelt övezet. Szubtropikus éghajlata egy kis területnek van a Fekete-tenger partján, Szocsi környékén. Télen a hideg szárazföldi légtömegek miatt magas légnyomású területek alakulnak ki az ország belső területein; a január közepi légnyomás Szibéria déli részén 1040 millibar; ettől a területtől nyugatra terjed Oroszország határai mentén Kazahsztántól Ukrajnáig. A magas légnyomású területeken Oroszország európai részén a délnyugati szelek dominálnak, Szibéria nagy részén a déli szelek, a Távol-Keleten az északnyugati szelek uralkodnak. Nyáron fordított a helyzet; a szárazföld belsejében a légtömegek felmelegszenek, és az ország ázsiai részén alacsony légnyomású területek alakulnak ki, ezért a nyári szélirány a téli ellentéte; Oroszország európai részén nyáron általában északnyugati szelek fújnak, Szibériában északi, a Távol-Keleten délkeleti az uralkodó szélirány.
Természeti világörökségei
- Az Altaj Arany-hegyei
- Bajkál-tó
- Kamcsatka
- Komiföld őserdői
- Nyugat-Kaukázus
- Putorana-fennsík
- Szihote-Aliny
- Vrangel-sziget
- Uvsz Núr-medence (Mongóliával közös)
Közlekedés
Vasúti közlekedés
Oroszország vasúthálózatának hossza 87 157 km, mely széles nyomtávú (1520 mm) 40 300 km villamosított. Az ország vasúthálózata a 2. leghosszabb a világon. Elsősorban teherszállítás zajlik a vonalakon a nagy bányákból a gyárakba és a kikötők felé. Továbbá kb. 30 000 km iparvasúttal is rendelkezik.
Vízi közlekedés
Nagy tengerparti kikötővárosai: Kalinyingrád, Szentpétervár, Arhangelszk, Murmanszk, Novorosszijszk, Vlagyivosztok
Belső víziutak a csatornákkal együtt: 112 000 km.
Légi közlekedés
Az országban 471 repülőtér van, a legjelentősebb nemzetközi repülőterek: Moszkva, Szentpétervár.
Kultúra
Oroszország számtalan könyvtára közül különösen figyelmet érdemelnek:
Az Orosz Állami Könyvtár (Moszkva): több mint 30 millió kötet, 250 nyelven áll az olvasók rendelkezésére. Egyike a világ leggazdagabb könyvtárainak.
Az Állami Szaltikov-Scsedrin Könyvtár (Szentpétervár): 28,5 millió kötettel rendelkezik
Az Orosz Tudományos Akadémia könyvtára (Moszkva): 12 milliós kötettára van
AZ Lomonoszov Egyetem Állami Könyvtára (Moszkva): 6,6 millió könyv áll a polcain
Oroszország legismertebb kulturális intézményei ugyancsak főleg Moszkvában és Szentpéterváron koncentrálódnak. Leggazdagabb múzeumai:
Ermitázs (Szentpétervár): egyike a világ legnagyobb múzeumainak
Állami Tretyjakov Galéria (Moszkva): az orosz képzőművészet múzeuma
Puskin Múzeum: képzőművészeti és néprajzi múzeum
Moszkvától északnyugati irányban fekszik az "Arany Gyűrű", az óorosz városok alkotta kulturális útvonal
Legismertebb színházai: a Moszkvai Nagyszínház, a Malij Színház (Moszkva), a Moszkvai Művészszínház. A Bolsoj Balett és az Operaház darabjait a Kremlben, a Kongresszusi Palotában is sokszor műsorra tűzik, mivel itt 6 ezer néző számára jut hely.
További neves színházak:
Moszkva: Központi Moszkvai Gyermekszínház, Központi Moszkvai Állami Bábszínház, az Akadémiai Musicalszínház, az Operett Színház és a Színházművészeti Intézet.
Szentpétervár: a Marininszkij Balett (korábban: Kirov Akadémiai Opera- és Balettszínház vagy Kirov Balett), a Malij-Operaszínház és a Puskin Színház.
Kulturális világörökség
Oroszországi helyszínek az UNESCO világörökség-listáján:
Szentpétervár történelmi központja és a kapcsolódó műemlékegyüttesek;
Kizsi templomai;
A Kreml és a Vörös tér Moszkvában;
Novgorod és környékének történelmi műemlékei;
A Szoloveckij-szigetek kulturális és történelmi műemlékegyüttese;
Vlagyimir és Szuzdal fehér műemlékei;
A Szentháromság–Szergij-kolostor építészeti együttese Szergijev Poszadban;
Kolomenszkojei Mennybemenetel-templom;
A Ferapontov-kolostor együttese;
A Kazáni Kreml történeti és építészeti együttese;
Kur-földnyelv (Litvániával közös);
Derbent - citadella, ókori város és erődítményrendszer;
A Novogyevicsi kolostor;
Jaroszlavl történelmi városmagja;
Struve földmérő vonal oroszországi emlékei Hoglandban.
Gasztronómia
Az orosz konyha alapja a bizánci udvar étkezési, ételkészítési szokásaira vezethető vissza. Ez a régi tradíció ötvöződött a francia konyha finomságaival. A cári udvar és az orosz nemesség előszeretettel használta a francia nyelvet, így a francia kultúra, műveltség és vele együtt a francia konyha is hatott. – írja egy gasztronómiai kalauz.
Az orosz konyha valóban megismertetett néhány ételt – italt a világgal. Az étkezést az előétellel kezdik, ez a zakuszki. Az előétel általában vegyes ízelítő halból, zöldség- és salátaféléből, húsból, felvágottakból. Tálalását tekintve mennyiségi szabály nincs. Kedvelt előételek az ínyencek asztalának dísze, a vörös vagy fekete kaviár vagy ismert mindenütt az orosz hússaláta és a kijevi jércemell.
A levesek legelterjedtebbike a sokszor emlegetett scsi (káposztaleves), a szoljánka, hideg (zöldségleves) és a borscs (céklás káposztás leves) és a hagyományos buljon (erőleves). A húsételek közül orosz finomság a saslik (rablóhús birkából, sertésből), különleges csemege pedig a bifsztek. Desszertként az édességek közül a krémes tortafélék terjedtek el, viszont az (orosz krémtorta, valójában magyar édesség, egy Oroszi nevű, magyar cukrász nevét őrizte meg). Az utcán akár mínusz 10 fokban is kapható a tejszínes morozsenoje, azaz fagylalt. A sült tésztafélék (pirog, bulocski) is igen népszerűek.
Minden étkezésnél szívesen tesznek asztalukra nyers zöldségeket, például paradicsomot, uborkát, paprikát, hagymát, retket.
Oroszországról az alkoholtartalmú italok tekintetében először a vodka juthat eszünkbe, melyet sokszor reggeli előtt is akár szívesen fogyasztanak. Kitűnőnek tartják az orosz pezsgőt (sampanszkoje) is. Elterjedtek a különféle borpárlatok, pálinkafélék.
Alkoholmentes italok közül az oroszok kedvence a csáj, azaz a tea, illetve az igen erős feketekávé, amely dupla adag kávémennyiséggel és fele adag vízzel készül. Az üdítőnek készült, főleg rozskenyérből erjesztve előállított kvasz ugyancsak orosz specialitás.
Ünnepek
- január 1-5. – újév (Новогодние каникулы)
- január 7. – karácsony (Рождество Христово)
- február 23. – az anyaország védői (День защитника Отечества)
- március 8. – nőnap (Международный женский день)
- május 1. – a tavasz és a munka ünnepe (Праздник Весны и Труда)
- május 9. – a győzelem napja (День Победы)
- június 12. – Oroszország (függetlenség) napja (День России)
- november 4. – a nemzeti egység napja (День народного единства)