Cseresznyevirágzás Japánban

A cseresznyevirágot Japánban legendás vallási kultusz övezi, ami amellett, hogy Japán jelképe, egyben identitásuk elválaszthatatlan része is. A legenda szerint, a Fuji hegység istennője Konohana Sakuya Hime, tavasszal életre kelti a halott virágokat, melyek életképességnek legfőbb szimbóluma a cseresznye virág – a sakura.

A cseresznyevirág apró szirmai az élettől elválaszthatatlan mulandóságot, a folyamatos megújulás, az újjászületés körforgását szimbolizálják. Az istennő, - akinek nevében a konohana jelentése nem más, mint a „ fa virága” – ezekkel a rózsaszín virágokkal díszítette a Fuji-t, így a cseresznyevirágzást, a japánok a tavasz visszavonhatatlan eljövetelének tekintik, és egy több napon át tartó ünnepség sorozattal, a hanamival tesznek emlékezetessé. A hanami valójában egy családi és baráti körben, piknikezéssel eltöltött program, amikor az emberek semmi mást nem tesznek, egyszerűen csak gyönyörködnek déli szigetektől induló, és felől észak felé haladó, folyamatosan virágba boruló cseresznyefákban.

A hanami , vagyis a „virágnézés” hagyományát a japánok a 700-as évek elején, a Nara korban vették át Kína egyik legjelentősebb császári dinasztiájától, a Tang dinasztiától. A hanami ekkor még csak a tehetős japán emberek időtöltése volt, és csak később, a 700-as évek végén, a Heian korban kezdett egyre szélesebb körben népszerűvé válni. Még később, az Edo korszakban a hanami éjszakákba több napos nyúló ünnepséggé fokozódott, ami mai napig megtartotta az akkori szokásokat.

E-szerint az ünnep nem ér véget a napnyugtával – így a virágtól roskadó fákat apró mécsesekkel aggatják teli, így téve még varázslatosabbá, az amúgy is csodálatos látványt. És egy gondolat, a cseresznyevirágzás legendájához Japánból, ahol úgy tartják: „ akire ráhull egy cseresznyefavirág, azt szerencse és boldogság kíséri útján …”