Macedónia

Bevezető
Macedónia egy Balkán-félszigeti, tengerparttal nem rendelkező állam. 1991 előtt Jugoszlávia legdélebbi tagköztársasága volt, határai meghúzására 1945-ben, a jugoszláv köztársaságok területének kijelölésekor került sor. Az országban élő macedónok a déli szlávok közé tartoznak. Nyelvük a bolgárokéval mutat közeli rokonságot, pontosabban szinte megegyezik vele, ezért vitatható, hogy a macedónok nem bolgárok-e.

Éghajlat
Éghajlata a Vardar-völgyében rendkívül száraz, mediterrán. A hegyvidékek hűvösebbek és csapadékosabbak.

Nemzeti parkok
A nagy tavak - az Ohridi-tó, a Preszpa-tó és a Dojran-tó vízfelülete védett területnek számít.

• Pelister Nemzeti Park - egy fenyőfaj, a Pelister-fenyő csak itt fordul elő a világon.
• Mavrovo Nemzeti Park - sokféle növényfaj, mintegy száz ritka, a Balkánon endemikus faj.
• Galicsika-hegy Nemzeti Park - sokféle ritka növényfaj.
• Jaszen Nemzeti Park - ritka növény- és állatfajok.

Világörökség
Egyaránt része a kulturális és a természeti világörökségnek az UNESCO szerint az Ohrid-régió kulturális és történeti együttese, valamint természeti környezete.

Építészet
Történelme során az ország területén szinte valamennyi környező kultúra meghagyta a nyomát. A római korból maradtak meg Stobi romjai a mai Szkopje mellett. A keresztény kultúra is meghagyta a nyomát a bitolai mozaik formájában. Az ortodox kolostorok és templomok nagy része bizánci stílusban épült, amelyek legszebbje a Nezeri kolostor. Bolgár behatás látható Ohrid város házain. A török építészet rengeteg fürdőt és dzsámit emelt Szkopje városában.