Isztambul (İstanbul)
Isztambul (törökül İstanbul, görögül Κωνσταντινούπολη / Konsztantinúpoli, régiesen Sztambul, előző történelmi nevein Bizánc, Konstantinápoly) több mint 12 milliós lakosságával Törökország legnagyobb városa, annak kulturális, művészeti és gazdasági központja, illetve 1923-ig fővárosa, jelenleg İstanbul tartomány székhelye.
A város a Boszporusz és a Márvány-tenger két oldalán terül el, s területileg ugyan csak kisebb része van Európában, mégis európai városnak tartják. Különleges fekvése, római kori, bizánci és oszmán építészeti emlékei, valamint a múzeumaiban és palotáiban fellelhető művészi alkotások révén a turisták kedvelt úticéljává lett.
Hagia Szophia
A Hagia Szophia (latinul: Sancta Sophia, törökül: Ayasofya) egy hajdani bizánci ortodox bazilika Isztambulban, Törökországban. Később mecsetként használták, ma múzeumként látogatható. A neve magyarul annyit tesz: az isteni bölcsesség temploma. Eredetileg csak Nagy Templomként hivatkoztak rá, mert nem volt másik hozzá fogható az akkori „keresztény világ”-ban.
Ahmed szultán mecsetje
A Kék mecset vagy Ahmed szultán mecsetje (törökül Sultanahmet Camii) Isztambul egyik központi mecsete, mely a város Sultanahmet negyedében található, a Hagia Sophia székesegyházzal szemben. Népszerű nevét azokról a kék csempékről kapta, melyekkel a belső falait borították. A mecsetet 1609 és 1616 között építették I. Ahmed utasítására. A mecsethez tartozó épületegyüttesben találhatjuk az alapító szultán síremlékét, egy medreszét (iskola) és egy kórházat. A Kék mecset Isztambul egyik legnépszerűbb látványossága.
Dolmabahçe palota
A Dolmabahçe palota (törökül: Dolmabahçe Sarayı) a Boszporusz nyugati, európai oldalán fekszik Beyoğlutól északra. Az Oszmán Birodalom adminisztratív központjaként működött 1856 és 1923 között. I. Abdul-Medzsid szultán építtette 1856-ban. Az ékes palota annak tudatában még fényűzőbb, hogy építésekor az Oszmán Birodalom már erősen hanyatlott.
Az épület tervezésével a császár Karabet Balyaınt és fiát Nikoğost bízta meg. Ők is annak az örmény építészcsaládnak tagjai voltak, akik a Boszporusz mentén számos épületet kiviteleztek.
Dolmabahçe eredetileg egy öböl volt, amit a 18. század során feltöltöttek, és császári kertek épültek ide (ebből származik a neve is, dolma vagyis 'feltöltött' és bahçe azaz 'kert'). Különféle nyári paloták is épültek a területen a 18. és 19. század alatt. A jelenlegi épület a régi Beşiktaş palota helyén épült fel.
Az eddigre kissé elavult Topkapi Palota már nem volt képes a szultánok modern luxus igényeit kiszolgálni, ezért merült fel egy új rezidencia építésének az ötlete.
A palota három részből áll: a Mabeyn-i Hümâyûn (vagy Selamlık, a férfiaknak fenntartott körlet), Muayede Salonu (a fényűző dísztermek) valamint a Harem-i Hümâyûn (a Hárem; vagyis a szultán családjának fenntartott rész). A palota 45.000 m² (27.5 ha) területet foglal el, 285 szobája, 46 terme, 6 fürdője (hamam) és 68 mellékhelyisége van.
Ebben a palotában berendezett szobájában halt meg a Török Köztársaság alapítója, Musztafa Kemal Atatürk 1938. november 10-én.
Aranyszarv-öböl
Az Aranyszarv-öböl (törökül Haliç, görögül Khrysokeras vagy Chrysoceras vagy Χρυσοκερας) egy tölcsértorkolat Isztambulban (Törökország), mely kettéválasztja a várost.
A torkolatot Alibeyköj szuju (Barbyzes) és a Kiathane szuju (Cydaris) összefolyása alakította ki. A két folyó, összefolyásánál, csakugyan szarv alakú. A görög rege szerint: Io, Juno papnője szerelmi viszonyban élvén Jupiterrel, hogy a féltékeny istennő bosszúja ellen védve legyen, Jupiter által fehér tehénné változott át, de Juno által űzőbe vétetett. Űzetésében e vidéken is megfordult, átkelt a konstantinápolyi tengerszoroson, mely azóta Boszporusz (tehén átjáró) nevet nyert. E helyen, hol a két folyó összefoly szülte Io Kerezat, ki anyja jeleit, a tehénszarvakat homlokán viselte. Ugyancsak itt szülte Kereza Neptuntól Byzaszt, ki Szemisztria álal felneveltetvén Barbyzesztől nyert oktatást.
A Márvány-tengerrel egy félszigetet alkot, melyen az ókori görögök telepedtek meg és megalapították Bizáncot. Az öböl egy mély, természetes kikötő, a Bizánci Birodalom flottája is itt állomásozott már. Az öböl bejáratát egy zárólánccal biztosítták nem várt betolakodók ellen. A lánc a félszigeten felépült Konstantinápolyt kötötte össze az öböl északi oldalán lévő Galata erőddel. A lánc azonban nem mindig segített, néha megkerülték vagy egyszerűen átvágták (lásd pl. Konstantinápoly eleste)
Bár Leonardo da Vinci már 1502-ben tervezett egy 240 m hosszú hidat az öböl fölé, az első állandó híd csak 1836-ban épült fel. A mai felnyitható Galata híd (Galata Köprüsü) 1994-ben készült el nagyjából az első állandó híd helyén. Az öblön mára már két másik híd is átível.
Az 1980-as évekig az öbölbe tisztítatlan ipari szenyvizet vezettek.
Az öböl áthajózása ma népszerű turistaprogram.