A korábban Burmának nevezett ország Délkelet-Ázsiában, Banglades és Thaiföld között helyezkedik el. Délen az Andamán-tengerrel, délnyugaton a Bengál-öböllel határos.
Domborzat
Területének jelentős része hegyekkel borított, a központi részt az Iravádi-medence foglalja el, déli része termékeny síkság. Legmagasabb pontja az ország északi részén található: Hkakabo Razi, 5881 m
A terület vízrajzi tengelye a Himalája gleccsereiben eredő, bővízű Iravádi (Irrawaddy), amely nagyjából É-D-i irányban szeli át az országot és 38 000 km²-es deltával ölik azIndiai-óceánba. Legfontosabb mellékfolyója a Ny-Burmai hegyvidékből érkező Csindvin. A Kelet-Tibeti hegyvidékről érkező Szalven meredek falú, mély szurdokvölggyel vágja át a Shan-fennsíkot és az Iravádi-deltától keletre, a Martabani-öbölbe ömlik. A Mekong igen rövid szakaszon Mianmar és Laosz határán folyik.
Éghajlat
Burma a trópusi monszunövezethez tartozik. A trópusi monszunra jellemző az esős és forró nyár, télen kevésbé esős, de közepesen meleg hőmérsékletű. A páratartalom általában igen magas.
A délnyugati monszun esős időszaka (az Arakan-hegységben és Tenasserimben évente több mint 5000 mm csapadék hullik) május közepétől október közepéig, a hűvösebb, száraz időszak decembertől márciusig tart. Ezek között két rövid időtartamú forró átmeneti időszak van - április-májusban és október-novemberben. A Shan-fennsík nyugati peremén 2000 mm, a központi síkságon csak 400–1000 mm csapadék hullik évente. A havi átlaghőmérséklet évszakonkénti eltérése Mandalayban nagyobb (áprilisban 32 °C, januárban 20,5 °C), mint a tengerparthoz közeli Rangoonban (áprilisban 30,5 °C, januárban 25 °C)
Élővilág, természetvédelem
Bengáli tigris, az ország nemzeti állata
Az ország közel felét erdő borítja. Északi részén hegyvidéki esőerdők élnek, állományaikban őshonos a tea. A Bengál-öböl partvidékét és a Shan-fennsíkot babérfélék, örökzöld tölgyfajok, magnóliák és fenyők alkotta szubtrópusi esőerdők borítják. Az ország középpontja felé haladva monszunerdők nőnek. Az erdőállomány egy részét kiirtották, helyükre kaucsukfa- és olajpálma-ültetvényeket telepítettek.
Jelentős fája a tíkfa, mellette bambusz, mangrovepálma, kókuszpálma, vasfa, gumifa. Magasabb területeken a tölgy és fenyőfélék, valamint a rododendron fajok borítják a tájat.
Faunája gazdag. A tigris és a leopárd előfordul a dzsungelekben. Az északi részeken megtalálható az orrszarvú, szarvas, vad bölény, vaddisznó, és az elefánt, melyet sok munkában hasznosítanak. Kisebb emlősök atapír, gibbon, többféle majom. 800-nál több jelentősebb madárfaj él a területen, köztük sok papagáj. A hüllők közül megtalálhatók krokodilok, kobrák, gekkók és teknősök.
Kultúra
A kultúrában központi szerepet tölt be a buddhizmus. Burma történelmének első évszázadaiban a monok ismertették meg az indiai kultúrával, valamint a hinduizmus és a buddhizmus tanaival a szomszédos népcsoportokat.A burmai mindennapi életet a vallási élet, a szertartások gyakorlása, a virágzó hagyományok és a jóslási technikák különböztetik meg a környező országoktól. A vallási élet a hatalmas, városokban és vidéken egyaránt az ég felé törő, harangra emlékeztető buddhista építmények körül zajlik. Sokuk mélyén buddhista relikviákat őriznek, Buddha vélt vagy tényleges földi maradványait (csont, fog, hajszál) és szent tárgyakat, mint a mélyen tisztelt szajadók (Buddhista mesterek) által megáldott ruhadarabok vagy drágakövek.
A burmai kézművesek sokféle anyagból készítenek Buddha-ábrázolásokat és a pagodák környékén, a boltokban, sorokban állnak e szobrocskák.
Buddhizmus Burmában
A burmaiak hétköznapjait lassú ritmus jellemzi; a nagyvárosokban éppúgy ismeretlen a hajsza és a stressz, mint a falvakban. Mindenki a jobb újjászületésben reménykedik. Az egyszerű élet boldogsága szemmel láthatóan elviselhetővé teszi az anyagi javak hiányát. Valószínűleg a világ legjámborabb népei közé tartoznak és talán egyben ők a legbuzgóbb buddhisták is az egész világon. A buddhizmus oly mértékben áthatja a mindennapokat, hogy a burmai művészek alkotásainak nagy részét is jelentősen befolyásolja.
Művészetek
A 3–9. századból származó építészeti emlékek egyértelműen indiai hatásról tanúskodnak. Két típusuk van: a sztúpák (buddhista egyházi építmények az ereklyék megőrzésére), és a templomok. A legrégibb sztúpák (Promenál) a késői Gupta-periódus (300–500) indiai megfelelőire emlékeztetnek. A burmai építőművészet a buddhizmus által meghatározott Pagan-periódusban (1044-1287) érte el virágkorát. A sztúpákat és a templomokat gyakran fallal vették körül.
A Pagan Birodalom széthullása után a művészetek is elsorvadtak. Reneszánszuk csak a 16. század folyamán következett be. Avában, Amarapurában és Mandalayban, – a három királyi székvárosban – sok kő- és faház épült. Az aranyműves munkák és az elefántcsonttal, tükörüveggel berakott, aranyozott fafaragványok tanúskodnak arról, hogy a burmaiak ma is mesterei a kézművességnek.
Irodalom, színház
A burmai irodalom és színház jobbára vallásos jellegű. A tulajdonképpeni burmai irodalom a Pagan-dinasztia idején kezdődött és csak kőbe vésett feliratok formájában maradt fenn. A leginkább természettudományi, történeti és jogi írásokból álló prózai művek irodalmi értéke meg sem közelíti a líráét. A 14. századtól kezdve a burmai irodalmi nyelv egyre inkább teret hódított a tudomány nyelve, a páli ellenében. Az operaszerű színházi előadások egyesítik magukban a színjátszást, a zenét, a táncot és az éneket.
Nemzeti szimbólumok
- Nemzeti ételek: a mohinga és a leppet (lahpet)
- Nemzeti sport: csinlon
- Nemzeti hangszer: szaung gauk
Hiedelmek, folklór
A burmaiak mind a mai napig hisznek a boszorkányokban és a tündérekben, épp ezért érdekes, hogy a mesékben mégsem találkozunk velük. Számukra a varázslat, az alkímia, az asztrológia és a nat-szellemek a valóság részei, így ezek nem a mesevilághoz, hanem a valóvilághoz tartoznak.
A burmai folklórban öt mitikus állattal találkozunk. A toenaja a burmai egyszarvú. Hasonlít a lóra, csupán egy szarv nőtt ki a homlokából. Néhány toenaja repülni is tud, ezeket naja-pjannak, azaz repülő najának nevezik. A vízelefánt olyan apró, mint egy egér, egyébként teljesen olyan, mint egy elefánt. A kinnara félig ember-, félig madártestű lény. A galon ugyanolyan, mint a hindu és buddhista mitológia garudája, egy sashoz hasonló hatalmas madár. A nága egy kígyó. Róla tesznek legtöbbször említést a népi legendák és a krónikák is. Kedvenc motívuma volt a burmai kőfaragóknak és aranyműveseknek.
Hagyományok, szokások
- Thanaka
A thanaka nevű kozmetikai pasztát országszerte látni a nők és gyerekek arcán, illetve néha férfiakon is. Make-up-ként, illetve napvédő szerként alkalmazzák. A szer a hasonló nevű fa dörzsölése, csiszolása során nyerhető sárga por és a hozzáadott víz keverékéből származik. Krémszerű állaga van. A púder véd az erős napsugárzástól, ránctalanít, hűtő hatású és a bőr színét világosabbá varázsolja. Az európai divattal ellentétben itt - hasonlóan a szomszédos dél-ázsiai országokhoz - a fehér bőrszín a divatos.
- Longyi
A tradicionális burmai öltözet, 100×200 cm-es végtelenített anyagból készült "szoknya". Férfiak és nők egyaránt hordják. Női változata az Európában lapszoknyaként ismert ruhadarabnak felel meg.
- Csinlón
Hagyományos nemzeti labdajáték; csapatban játszott zsonglőrködés a labdával, ahol nincsenek szemben álló felek. A hangsúly nem a győzelmen van, hanem a játék művészetén.
- Bétel
A bételpálma Dél-Ázsiában elterjedt élvezeti cikk, illetve élénkítőszer. Burmában a mozgóárusok helyben állítják össze ezt a bódító hatású csemegét. Kellemes, mentolhoz hasonló íze miatt kedvelik, enyhén narkotikus hatású, rágása a fogakat tisztítja és elnyomja az éhséget, s a lehelet kellemes, a száj illatos lesz tőle. Hátránya, hogy a nyálat barnásvörösre, a fogakat feketére színezi és az ínyt sorvasztja.
- Cheroot
Sokfelé látni sörútot pöfékelő embereket, főleg idős asszonyokat. E kézzel levélbe sodort szivarnak mindössze 1/3-a dohány, 2/3-a az esőerdő fáinak zúzaléka.
Főbb látnivalók
- Rangun: Svedagon Pava és más pagodák
- Bagan
- Mandalay
- Inle-tó. A látványa kora reggel a legszebb, amikor az "úszó piac"on pezseg az élet.
- Aranyszikla (Kyaiktiyo-Pagoda) Mon államban
- Popa hegy: Buddhista kolostor, Taung Kalat. Bagantól 50 km-re
- Bago, Rangúntól 80 km-re