Kína a Föld harmadik legnagyobb és egyben a legnépesebb országa, de nem csak egy hatalmas ország, hanem egy teljesen külön világ is. Kína elhagyatott, sivatagos, félsivatagos területein nomád pásztorok élnek, nyomorúságos körülmények között, parasztok milliói rizst termelnek, miközben a nagyvárosokban fejlett fogyasztói társadalom kezd kialakulni. Az utóbbi években Kína a dinamikus fejlődés és a gazdasági átalakulás korszakát éli. A Mao-i idők zord puritanizmusából és őrületéből magához tért ország mára a Világgazdasági Szervezet teljes jogú tagja, Peking 2008-ban megrendezendő olimpiai játékok házigazdája. A hatalmas beruházások nyomán radikálisan fejlődött a közlekedés színvonala, az utazás észrevehetően gyorsabb és kényelmesebb, mint korábban. Kína talán még soha nem ment át ekkora változáson.
Az ország varázslatos látnivalókkal, egy teljesen más kultúrával várja az évről-évre egyre nagyobb számban érkező turistákat. Az egész országot természetesen nem lehet pár hét alatt megismerni, de hála a rengeteg látnivalónak, rövid idő alatt is rengeteg élménnyel gazdagodhat az utazó. Éghajlata felszínéhez hasonlóan rendkívül változatos, Az északi országrészben telente nem ritka a -40 fokos hideg sem, nyáron ugyanakkor jóval 30 fok fölé is kúszhat a hőmérő higanyszála. A délkeleti partvidéken a nyár meleg és párás, ősszel gyakoriak a tájfunok. A legforróbb terület a Turpán-fennsík, itt gyakran van 40 foknál is melegebb.
Kína, a jövőbeli szuperhatalom, ma a világ harmadik katonai, második gazdasági potenciálja, a világ legnépesebb állama.
A Kínai Népköztársaság területe (9,6 millió km2) akkora, mint egész Európáé. Föl¬ünk legnépesebb állama: 1,2 milliárd lakosa van. A nagy múltú birodalom a 19. században félgyarmati sorba süllyedt. A belviszályoktól gyö¬tört gazdaságilag elmaradott ország jelentős része a 30-as évektől 1945-ig japán megszállás alá került. Ezután polgárháború tört ki, amely 1949-ben a kommunisták győzelmével, szovjet mintájú szocialista rendszer létrejöttével ért véget. A legtöbb üzemet állami tulajdonba vették, a mező¬gazdaságot kollektivizálták, és gyors iparosításba kezdtek. Az 50-es évek végén Kína szakított a Szovjetunióval, és ettől fogva önerőből igyekezett fejleszteni gazdaságát. A kommunista pártve¬zetés egyenlősdivel váltotta fel a javak munka szerinti elosztását, majd kampányt indított az érte¬lmiség ellen. (A tudomány és a művelődés értékeinek megsemmisítését „kulturális forradalo¬mnak” nevezték.) Ilyen körülmények között persze lelassult, sőt megakadt a gazdasági fejlődés. A kudarcokból okulva a 70-es évek végén célul tűzték ki az ipar, a mezőgazdaság, a tudomány és hadsereg korszerűsítését. Visszatértek a kisparaszti gazdálkodásra, teret nyitottak a magán¬vállalkozásnak és a külföldi tőke beáramlásának. Bár a kommunista uralom megmaradt, a refor¬mok révén sikerült elérni a gazdaság tartós és rendkívül gyors növekedését. Kínát joggal tartják világgazdaság ébredő óriásának.
Kína lakosságának 2/3-a a mezőgazdaságban dolgozik. Ennek fő feladata, hogy az évente kb.15 millió fővel gyarapodó népesség élelmezését biztosítsa. A mezőgazdaság állandó versenyfutásra kényszerül a népszaporulattal. Az árvizes vagy aszályos eszten¬dőkben pusztító éhínségek jelezték: az élelmiszer-termelés az elemi igényekkel sem tud lépést tartani. Az 50-es években ugrásszerűen javult az egészségügyi ellátás, csökkent a halandóság, és a természetes szaporodás évi 2,5%-ra emelkedett. A demográfiai rob-banás ívét 1959 és 1961 között katasztrofális éhínség törte meg, amely 25 millió áldozatot követelt. A kínai kormány csak jókora késéssel látta be: az élelmezési gondokat népszaporulat megfékezése nélkül nem lehet megoldani. Az új népesedéspolitika je-gyében felemelték a házasságkötés korhatárát, anyagilag támogatják az egygyermekes családokat, ösztönzik a családtervezést, és terjesztik a születésszabályozás módszereit. Ennek eredménye, hogy a természetes szaporodás üteme - évi 1-1,5% -1980 óta jóval lassúbb, mint Ázsia legtöbb fejlődő országában. A cél az, hogy a jövő század első felében másfél milliárdos szinten végképp megállítsák a népesség növekedését. Addigra a mezőgazdaság szűkös természeti feltételeit a végsőkig ki kell majd használni.
Legfőbb látnivalók, városok
Peking az ország fővárosa. Az egész országot innen irányítják, és itt döntenek a több ezer kilométerre élok sorsáról is. Az idozónákkal mit sem törodve a pekingi idot kell az egész országban használni, a pekingi dialektust kell beszélni, és az ügyes-bajos dolgokkal is ide kell fordulni. A leghíresebb látnivalók a Tienamnen tér, a Tiltott Város és a Nyári Palota.
Sanghai 15 órás vonatútra van Pekingtol, és az ország legnyugatiasodottabb városa. A város látnivalóinak nagy része a Puxi városrészben van. A leghíresebb a Qiuxia Pu és a Guyi park a Ming dinasztiából. Érdemes még megtekinteni a Tang és Long dinasztiák pagodáit is.
Hong Kong 1997-ben került vissza Kína uralma alá. A világ legforgalmasabb kikötoje, és egyik legnagyobb pénzügyi központja. A brit fennhatóság ideje alatt sem veszítette el kultúráját, szokásait. Nagyon híres az itt rendezett Sárkány Hajó Fesztivál. A Disneyland és az Óceán Park a Föld legprofibb tematikus parkjai.
Xian valamikor a világ kultúrájának központja volt, az ókorban fejlettebb volt, mint a Római Birodalom. A város legnagyobb nevezetessége a 10000 agyagkatona szobor, melyek katonás sorban, fegyverekkel, remekül kimunkált arckifejezésekkel védik a rájuk bízott dolgokat. Érdemes felkeresni a régi városfalat, a muzulmán negyedet és Banpo kokori falvát is.
Macao tavaly került vissza Kína fennhatósága alá. A város a portugálok ideérkezése óta kultúrák találkozóhelye. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a Szent Pál székesegyház, melyet olaszok terveztek, japánok építettek, portugálok használtak és melyet egy kínai tájfun döntött romba. A legszebb kilátás a városra az Erod hegyrol, vagy a Guia erodbol nyílik A látnivalókat a fenséges helyi konyha remekmuvei egészítik ki. A játékos kedvuek szintén eloszeretettel keresik fel Ázsia Las Vegasát.
Nincs ember, akinek Kína jutna eszébe, ha a trópusokon óhajt üdülni. Pedig az Egyenlítő és a Ráktérítő közé eső Hainan szigete valóságos turistaparadicsom. Olyan, amilyen a hideg éghajlaton élőknek csak álmukban jelenik meg: mélykék ég, pálmafák, finomhomokos tengerpart és tiszta, türkizkék óceán. A sziget olyan messze esik Pekingtől, hogy egykoron ide száműzték a politikai foglyokat és a legelvetemültebb bűnözőket. Más kérdés, hogy a hely akkoriban is inkább a Paradicsomra emlékeztetett. Ma úszómedencés villák, luxushotelek, golfpályák borítják, de a természet sem szorult háttérbe: parkokat, állatkertet telepítettek, természetvédelmi területeket jelöltek ki. A sziget fővárosa, Haikou felhőkarcolóiról híres, az építészek nem titkolt célja, hogy Hawaiit idézzék meg a Távol-Keleten.
Gasztronómia
A kínai konyha méltán világhírű, a legízletesebb specialitások azonban kizárólag éttermekben és szállodákban kaphatók, a hétköznapi étkezésben a híres kínai ételek nem szerepelnek. 4 különböző tájjellegű ételkészítési mód figyelhető meg az országban. A Mandarin és a Shandong Peking környékén hódít, és jellegzetessége, hogy köretként tésztát, illetve gozölt kenyeret fogyasztanak. A kantoni és Chaozhou ételek félig fott húsokból és zöldségekbol állnak. A shanghai-i konyha a ?vörösre fott ételekrol, a szecsuáni pedig az eros fuszerekrol híres. A tea a legkedveltebb alkoholmentes, a sör pedig a legkedveltebb alkoholtartalmú ital. A borokat csak az erős gyomrúaknak ajánljuk. Az égetett szeszek közül a legnépszerubb a maotai, amely annyira erős, hogy üzemanyag helyett is használható.
termeszetŰ
Domborzat
Kína legnagyobb (mintegy háromnegyed) része magashegység. Csak keleten, a tengerpartok közelében, a nagy folyók alsó szakasza mentén vannak hatalmas, termékeny alföldek.
Xi Hu (Nyugati tó) Hangzhou-ban, Zhejiang tartományban
Tian Shan
Tibet
Kunlun
Himalája
Mandzsúria (Manzhou)
Belső-Mongólia
Tarim-medence
Dzsungária
Kínai-alföld
Dél-kínai-hegyvidék
Yunnan fennsík
Kína legekben
Legmagasabb pontja: Mount Everest (珠穆朗瑪峰, Zhumulangma Feng): 8 848 m
Legalacsonyabb pontja: Turfáni-mélyedés (吐魯番盆地, Tulufan Pendi): -154 m
Legnagyobb folyók: Jangce (长江, Chang Jiang), Sárga folyó (黄河, Huang He), Xi Jiang (西江), Amur (黑龍江, Heilong Jiang), Songhua Jiang (松花江), Brahmaputra (雅鲁藏布江, Yarlung Tsangpo Jiang), Tarim (塔里木河, Talimu He), Yalong Jiang (雅砻江), Yalu Jiang (鸭绿江), Indus (印度河, Yindu He), Mekong (湄公河, Meigong He).
Legnagyobb tavak: Dongting-tó (洞庭湖, Dongting hu), Kuku-nór (青海湖, Qinghai Hu), Hanka-tó, Poyang-tó (鄱阳湖, Poyang Hu), Lop-nór , Tai-tó (太湖, Tai Hu), Nam-tó, Siling-tó, Hongcei-tó (洪泽湖, Hongze Hu), Hulun-tó
Éghajlat
Az ország déli területein a szubtrópusi monszunéghajlat az uralkodó. Az északi, tengerhez közeli vidékeken a nedves kontinentális, beljebb száraz kontinentális, illetve Belső-Mongólia egyes vidékein a mérsékeltövi sivatag éghajlat jellemző. A magashegységekben és Tibetben hegyvidéki éghajlat van.
Élővilág, természetvédelem
A kínai gazdaság erősödésével párhuzamosan nő a környezetszennyezés, amely az egész Földre hatással van: hetente mintegy két új erőművet adnak át Kínában, amelyek működése a globális felmelegedési válságot is egyre fokozza.
Kína fekvése, területe
A körülbelül Európa méretű ország a következő államokkal határos: Észak-Korea (Koreai Népi Demokratikus Köztársaság), Oroszország, Mongólia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Afganisztán, Pakisztán, India, Nepál, Bhután, Mianmar (Burma), Laosz és Vietnam. A kínai szárazföldet keleten és délen a Pohaj- (渤海, Bóhǎi), a Sárga- (黃海道, Huánghǎi), a Kelet-kínai- (东海, Dōnghǎi) és a Dél-kínai-tenger (南海, Nánhǎi) szegélyezi**. A kínai felségvizeken több mint 5000 sziget fekszik, amelyek közül a két legnagyobb Tajvan (台湾, Táiwān) és Hajnan (海南, Hǎinán).
Kínának lezáratlan területi vitái vannak Indiával, egy szigetcsoport hovatartozásáról Japánnal, valamint a Dél-kínai-tenger egyes szigetcsoportjainak kérdésében Délkelet-Ázsia országainak nagy részével. Egészen az 1997-es megegyezésig az orosz-kínai határnál fekvő bizonyos területek hovatartozása is vitatott volt. Az 1960-as és 70-es években a Kínai Népköztársaság (KNK) kemény, konfrontatív külpolitikát folytatott, ami véres incidensekhez vezetett a kínai-szovjet, a kínai-indiai és a kínai-vietnami határok mentén. Az utóbbi egy-két évtizedben a KNK a viták békés rendezésének útját választotta, s a vitatott területek hovatartozásáról szakértői tárgyalásokon szándékozik megegyezésre jutni a szomszédaival. Nem egyértelmű még Tajvan helyzete: a Kínai Népköztársaság saját részeként tartja számon a Dunántúl méretű, 21 milliós lakosságú szigetet, de de facto nem áll az ellenőrzése alatt (ld. alább).
A mai Kína területének jelentős része történelmileg nem tartozott Kínához, csak az utóbbi néhány évszázadban foglalták el a kínai császári seregek. Ilyen Kelet- és Észak-Kína nagy, ma is főleg nemzeti kisebbségek által lakott része, például Tibet (西藏, Xīzàng) és Kelet-Turkesztán (新疆, Xīnjiāng).
Elnevezései
Kína a következő neveket viseli:
中国, Zhōngguó – „a Középső Ország”. Ez a legáltalánosabban használt elnevezés;
中华人民共和国, Zhōng-huá Rénmín Gònghéguó – Kínai Népköztársaság (KNK). Hivatalos név.
华, Huá – Rövidítésekben, összetett szavakban jelöli Kínát és a kínaiakat.
中华民国, Zhōnghuá Mínguó – Kínai Köztársaság. A tajvaniak így nevezik Tajvant, de a KNK-ban nem fogadják el ezt az elnevezést.
Domborzata, vizei
Erősen leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy Kína területe nyugatról keletre lépcsőzetesen lejt. Nyugaton nagyrészt magas hegységek találhatók Himalája (喜马拉雅, Xĭmălāyă), Kunlun (昆仑, Kūnlún), Tiensan (天山, Tiānshān) stb.], valamint a Csinghaj-tibeti-fennsík (青藏高艕, Qīngzàng gāoyuán), innen keletre haladva egyre alacsonyabb hegységek és fennsíkok következnek, s végül az ország keleti felének nagy része alföld. Az ország szárazföldi területének több mint kétharmadát hegységek foglalják el.
Kínának több mint 1500 folyója van. A domborzatnak megfelelően Kína fő folyói nyugatról keletre folynak. A legnagyobb közülük mind vízhozamban, mind hosszúságban a 6300 km hosszú Jangce (长江, Chángjiāng, „Hosszú Folyam”), amely a világ harmadik leghosszabb folyója. Tibetben ered, áthalad a „Kína rizsestáljának” is nevezett szecsuani- (四川, Sìchuān) medencén, majd a keleti alföldeken át a Kelet-kínai-tengerbe ömlik Sanghaj (上海, Shànghăi) közelében. Jelenleg a Jangce-folyón épül a világ legnagyobb, sok vitát kiváltó gátja. Kína második legnagyobb folyója, a Sárga-folyó (黄河, Huánghé) 5400 km hosszú, a Tibet melletti Csinghaj (青海, Qīnghăi) tartományban ered, s az Észak-Kínai síkságon (华北平艕, Huábĕi píngyuán) átfolyva a Pohaj-tengerbe ömlik. Átlagos vízhozama egyhuszada a Jangce vízhozamának. A viszonylag kiszámítható Jangcével szemben a Sárga-folyó rendkívül szeszélyes, csak kis hajókkal hajózható, vízhozama nagyon változékony. Hatalmas mennyiségű sárga löszt hoz magával Észak-Kína löszfennsíkjairól (innen kapta a nevét is), ezt az alsó folyásánál lerakja, ezzel gyakran feltöltve medrét. A folyó a történelem folyamán rengeteg problémát okozott árvizeivel, mederváltoztatásaival. Ma is sok gond van vele, egyes helyeken például magasan a körülötte elterülő földek fölött folyik gátak közé szorítva, melyeket az iszaplerakódás miatt időről időre meg kell magasítani. A Sárga-folyó völgyét a kínai civilizáció bölcsőjeként tartják számon. Itt alakultak ki az első kínai államocskák, melyeket talán éppen a Sárga-folyó szabályozásának igénye hozott létre.
A Jangce és a Huangho mellett fontos folyam még a kínai-orosz határon folyó Hejlungcsiang (黑龙江,¬ Hēilóngjiāng, „Fekete Sárkány-folyam”, orosz nevén Amur), a Dél-kínai-tengerbe ömlő Gyöngy-folyam (珠江, Zhūjiāng), valamint a Jangce és a Sárga-folyó között, velük nagyjából párhuzamosan folyó Huaj-folyó (淮河, Huáihé).
Fontos vízi út volt valaha az 1800 km hosszú Nagy-csatorna (大艕撕, Dà yùnhé), amely a Jangcétől pár száz kilométerre délre fekvő Hangcsou (杭州, Hángzhōu) városát kötötte össze Pekinggel (北京, Bĕijīng). Nagy része mára már karbantartás hiányában eliszaposodott vagy kiszáradt, s az észak-dél irányú személy- és áruszállítás feladatát a vasút vette át.
Idõjárás
A nagy terület miatt nagy változatosságot mutat a dermesztõ hidegtõl és elviselhetetlen melegig. Északon (Peking és környéke) a tél decembertõl márciusig tart. Ekkor a hõmérõ ritkán emelkedik 0 fok fölé, viszont száraz és napos az idõjárás. A nyár májustól augusztusig tart, ekkor gyakran van 38 fok és az esõ sem ritka. A legkellemesebb idõszak a beutazásra a tavasz és az õsz, amikor a hõmérséklet 20 fok és 30 fok között mozog és nem esik esõ. A középsõ területeken (Shanghai és környéke) a nyár (áprilistól októberig) hosszú, meleg és esõs (fõleg júliusban és augusztusban). Ugyanitt a tél rövid és hideg, a hõmérõ majdnem ugyanazokat az értékeket mutatja, mint Pekingben. Délen (Kanton, Hong-Kong) a meleg és esõs idõszak áprilistól szeptemberig tart. Az ezt követõ tél is jóval enyhébb, mint a többi területen. Idõeltolódás: A magyarországi normál téli idõszámítás tartama alatt 7 óra, ami azt jelenti, hogy amikor itthon déli 12 óra van, akkor Kínában délután 7 óra van. A magyarországi nyári idõszámítás tartama alatt 6 óra az idõkülönbség. Kínában központilag egyetlen idõzónát használnak (bár földrajzilag több is indokolt lenne), ami azt jelenti, hogy az egész, kontinensnyi országban ugyanaz az idõ.
Pénz
Hivatalos (angol átiratú) neve Renminbi, melynek általánosan használt és ismert rövidítése RMB, jelentése pedig népi pénz. 1 Yuan fel van osztva 10 Jiaora, az pedig 10 Fenre.
Pénzváltás: A szállodákban lehet és célszerû. Napi, központilag kiadott, egységes árfolyam van érvényben, ami egy bizonyos idõpontban azonos minden váltóhelyen, viszont napról-napra változhat. A szállodák csak útlevéllel és leginkább csak saját szállóvendégeinek váltanak pénzt. A váltásról kapott pénzt célszerû megõrizni az utazás végéig, mert a repülõtéri bankok ennek felmutatásával váltják csak vissza a megmaradt kínai pénzünket az ország elhagyásakor.
Vásárlás, üzletek nyitva tartása
Az üzletek a hét minden napján nyitva vannak általában 7.00-22.00 között, kisebb, családi üzletek néha 22.00-ig. Az árszínvonal igazodik és kb. az itthoninak megfelelõ (szebb üzletben drágább, bódéban olcsóbb). Az áruházak, élelmiszerüzletek alkalmazottai csak kínaiul tudnak, viszont az emléktárgyakat árusító üzletekben annyit minden tudnak angolul, amennyi a vevõkkel való kapcsolattartáshoz szükséges. Souvenir üzletben lehet valutával és hitelkártyával is fizetni, a kisebb magánárusítóknál és állami áruházakban, élelmiszerüzletekben viszont csak a hazai pénz használatos.
Öltözék
Téli idõszakban a meleg (itthon is használatos) ruha a célszerû (sapkát, kesztyût, csizmát is beleértve). Tavasszal, õsszel a réteges öltözködés ajánlott. Nyáron az ország legtöbb területén lenge, könnyû nyári ruhák a praktikusak. Kényelmes cipõt mindenképpen vinni kell. Néhány szállodában uszoda is található, így esetleg fürdõruha is hasznos is lehet.
Egészségügy
A csapvizet egyik városban sem célszerû, ill. szabad inni, viszont szinte minden sarkon lehet palackozott vizet ill. bármilyen üdítõt, sört kapni (fél liter 3-5 Yuan). A szállodaszobákban mindig van forró víz és - leggyakrabban - jázmintea (a kávé egyáltalán nem elterjedt). Az ételek részben ugyanazokból, részben pedig teljesen ismeretlen anyagokból készülnek. Aki érzékeny ilyen fajta változásra, tegye meg a megfelelõ "óvintézkedést" az utazópatika kibõvítésével.
Étkezés
A kínai étkezések rendszerint 6-8 különbözõ fogásból áll, melynek kb. fele zöldségétel. Ehhez jön a rizs és a leves. Zárásként mindig gyümölcsöt esznek és (cukor nélküli jázmin) teát isznak. Evõeszköz a pálcika. Finomak a helyi sörök.
Közlekedés
Vasút
Kína vasúthálózata a legforgalmasabb a világon, az ország tömegközlekedésének gerincét alkotja. A hálózat szerteágazó, gyakorlatilag bárhova el lehet jutni vonattal. Nem olcsó, és mindenképpen érdemes jó előre lefoglalni a helyünket. Számos vonat- és kocsitípus közül választhatunk, a kínai nyelvet beszélő segítség nélkül aligha tudunk sikeresen jegyet vásárolni magunkat. Nagysebességű, 200-350 km/órás sebességgel száguldó vonatok is közlekednek az országban.
Busz
A buszközlekedés kevésbé szervezett, mint a vasút, kevésbé kényelmes és az árszabás sem egyértelmű. Nagyobb távolságokra Európában ismeretlen, úgynevezett fekvőhelyes buszokkal is utazhatunk, bár az utak minősége miatt nem kimondottan kényelmes az alvás. A buszok általában jó minőségűek, a távolsági járatok több egészségügyi pihenőt is tartanak. Pekingben több mint 500 buszvonal található, a városnak gyakorlatilag minden pontja megközelíthető busszal.
Metró
A pekingi metró 16 vonalon, több mint 250 állomáson szolgálja ki napi több millió utasát. A hálózat folyamatos fejlesztés és bővítés alatt áll. ha vonaljegyet vásárolunk, azzal a reptéri expressz kivételével minden vonalra át tudunk szállni, illetve távolság alapon is fizethetünk az úgynevezett Yikatong chipkártyával.
Autó
A főváros útjain állandóan hatalmas dugók vannak, ennek megfelelően a légszennyezettség is nagyon magas. A forgalom csökkentése érdekében több körgyűrűt is építettek Peking köré, amelyek fizetősek. Taxival is közlekedhetünk, azonban legyünk résen: a legálisan működő autók színe sárga, és a szélvédőn egy papír igazolja a legalitást, míg a feketén működő taxik akár a menetdíj többszörösét is elkérhetik a gyanútlan turistától. Vidéken az utak minősége elhanyagolt.
Ünnepek
• Január 1.: Újév
• Első holdhónap első napja: tavaszünnep (Kínai újév)
• Április eleje: Csingming, a Tiszta Fény, halottak napja
• Május 1.: Munka ünnepe
• Május 4.: Ifjúság ünnepe
• Július 1.: A Kínai Kommunista Párt alapításának emléknapja
• Augusztus 1.: Fegyverek napja (az 1921-es Nancsangi felkelés emlékére)
• Október 1.: Nemzeti ünnep
• 5. holdhónap 5.: A sárkányok ünnepe
• 7. holdhónap 15.: Az éhes szörnyek ünnepe
• 8. holdhónap 15.: A hold ünnepe
• 9. holdhónap 9.: A „két új” ünnepe
Nyitvatartások
• Kórházak, postahivatalok, bankok: 8:30/9:30-16:00/18:00
• Üzletek, élelmiszerboltok, szupermarketek általában: mindennap 8:30/9:30-21:30
• Éttermek, bárok: 10:00-késő éjszakáig/hajnalig (változó)
• Kormányhivatalok: 8:00-17:00
• Huaqing hőforrások: 9:00-17:00
• Agyaghadsereg: 8:00-18:00
• Kőerdő: 9:00-18:00
• Elefántormány-hegy: 8:30-16:40
• Nádfuvola cseppkőbarlang: 8:00-17:30
• Tianmen Nemzeti Park: 8:00-18:00 (időjárástól függően)
• Pandatenyésztő és Kutatóközpont (Chengdu): 8:00-18:00
• Chimelong Paradise Szórakoztató Központ (Kanton): park, naponta 10.00-19.00, cirkusz, minden este 19.30 (kivéve az állami ünnepeket)
• Hat Banyan (Fügefa) Templom, Kanton: 8:30-17:00