A magyar turisták legkedveltebb úticélja a kristálytiszta vízéről híres Adria.
A rendkívül tagolt partszakasz szebbnél szebb üdülőtelepülései és a számtalan szigeten található kisvárosok mindegyike rabul ejti a látogatót. Az ország területén négy kultúra találkozik: a keleti és nyugati, valamint a közép-európai és déli kultúrkör, melyeknek köszönhetően Horvátország messze földön híres különleges műemlékeiről. A horvát emberek vendégszeretete, a csodálatos színekben pompázó tenger, a parti éttermek különlegességei mind-mind egy felejthetetlen vakáció zálogai.
A Nyugat- és Kelet-Európa találkozásának törésvonalán elhelyezkedő ország az idők folyamán jócskán kivette részét a nehézségekből, de miután magába szívta a latin, a velencei, a Habsburg és a szláv hatásokat, kialakította saját, semmihez sem hasonlíthatón karakterét. A szigetekkel, félszigetekkel és öblökkel tarkított horvát tengerpart számtalan üdülővárosa várja a pihenni vágyókat!
Időjárás
Az ország belső vidékein kontinentális az éghajlat, tehát olyan, mint hazánkban. A nyár száraz és forró, a tél hideg és csapadékos. A hegyekben jellegzetesen hegyvidéki a klíma, hűvös nyárral és hóban gazdag, hideg téllel. Az Adriai-tenger parti sávjában, Isztriában és Dalmáciában, valamint a kisebb-nagyobb szigeteken a mediterrán éghajlat az uralkodó. Itt nyarak forrók és szárazak, a telek enyhék és csapadékosak. Az átlaghőmérséklet januárban -5-10 °C, augusztusban 13–26 °C körül alakul. Az Adriai-tenger vizének hőmérséklete augusztusban a legmagasabb (25 °C körüli), de Dubrovnik környékén még októberben is többnyire 20 °C-os a víz. A meredek hegyvonulatoktól határolt adriai partok jellegzetes szele a bora, amely a hegyvonulatokon átbukó hideg, száraz, viharos szél. A bórát a tengerparton derült időjárás jellemzi. A bora leggyakrabban októbertől márciusig fordul elő, a meleg évszakban szelídebb formában jelentkezhet. Júliusban és augusztusban Horvátország déli vidékeit látogatók fülledt időre készülhetnek.
Ételek, italok
A horvát konyha az ország sajátosságai miatt rendkívül változatos. Az ország belsejében a magyarországiéhoz hasonló ételek népszerűek, míg a tengerparton a mediterrán hatások dominálnak. Mindenképpen érdemes kipróbálni a tengerparti éttermek halételeit és tengeri különlegességekből készült specialitásait. A dalmát sonka és sajt messze földön híres.
A horvát Adria három nagy területre osztható, a legészakibb része az Isztria-félsziget, majd középen található a kvarner-öböl a hozzá tartozó szigetekkel, míg legdélebben, Dalmácia, mely egyben a leghosszabb partszakasz. Isztriai-félsziget Az Adria északi részén elhelyezkedő rendkívül változatos félsziget népszerűsége évről évre növekszik. tengerpartja általában sziklás, a festői szépségű kis öblökben találunk kavicsos, néhol mesterségesen kialakított homokos strandokat is.
Közlekedés
A horvát idegenforgalom fejlődésének sokáig az úthálózat volt a gyenge pontja, ezért az utóbbi években nagy hangsúlyt fektetett a közlekedési infrastruktúra megújítására. Ezzel egy ütemben épültek, és folyamatosan épülnek az új utak, autópályák, főként a horvát belterület és az Adriai-tenger között. A legjelentősebb közülük a Zágrábot Splittel összekötő autópálya, amely utolsó szakaszát 2005 júniusában adták át, így a magyar határtól most már egészen a tengerpartig eljuthatunk autópályán. A sztrádák fizetősek. Az országba busszal is utazhatunk, és a belföldi buszhálózat is viszonylag sűrű. Az egyes városok és üdülőközpontok között jó a buszos összeköttetés, különösen a tengerparton.
A fővárosban villamos és autóbuszvonalak vannak csak, az elővárosi közlekedést vasúttal oldják meg, amely naponta 70 ezer embert szolgál ki. A legfőbb vasúti vonal a Savski Marof - Zágráb főpályaudvar - Dugo Selo vonal. Ezen kívül magántulajdonban levő taxikkal is utazhatunk városszerte, illetve a legfontosabb tömegközlekedési forma a villamos (ZET), amely szintén magántulajdonban van.
A zágrábi siklóvasút a Gornji grad és a Donji grad között közlekedik. 66 méter a hossza, ez a világ legrövidebb ilyen libegője, amely a tömegközlekedés része. 1890. november 8-án állították forgalomba, de ma már csak turisztikai látványosság inkább.
Egészségügy
Horvátországban Európai Egészségbiztosítási Kártyával az életmentő-, illetve az elsősegély ellátások vehetők térítésmentesen igénybe, de csak azoknál a szolgáltatóknál, amelyek a Horvát Egészségbiztosítási Intézettel szerződéses viszonyban állnak. Egyéb ellátásokért a turistáknak is önrészt kell fizetniük, mint a horvátoknak, amely általában az ellátási költség 15%-a, kórházi ellátás esetén a 30%-a. Az üdülőövezetekben működő horvát orvosok nagy része nem szerződött szolgáltató, nem fogadják el a kártyát, ezért célszerű kórházba menni, ha valami gond van. Ha horvát orvos ír fel nekünk gyógyszert, az rendszerint teljes áron váltható ki, ezért a szükséges medicinákat vigyük magunkkal.
Ünnepek
• Január 1.: Újév
• Január 6.: Vízkereszt
• Május 1.: A munka ünnepe
• Június 22.: Fasizmus elleni harc ünnepe
• Június 25.: Köztársaság napja
• Augusztus 5.: A győzelem és a nemzeti hálaadás napja
• Augusztus 15.: Szűz Mária mennybemenetele (Nagyboldogasszony)
• Október 8.: A függetlenség napja
• November 1.: Mindenszentek ünnepe
• December 25.-26.: Karácsony