Az ezeréves kultúrával rendelkező, mesés szépségű ország sok meglepetést tartogat az odalátogatóknak: letűnt kultúrák felfedezésre váró nyomai, a mesés szépségű tájak, a helyiek vendégszeretete, az ízletes ételek és nem utolsó sorban a 8000 kilométer hosszú, gyönyörű tengerpart várja a turistákat! Török Riviéra az Anatóliai földnyelv dél-nyugati végén elhelyezkedő, mediterrán éghajlatú és hangulatú partvidék. Páratlan természeti szépségei mellett ideális nyaralásra, strandolásra és kiváló lehetőségeket kínál a vízisportok szerelmeseinek is.
Törökország (törökül Sound Türkiye Cumhuriyeti) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia délnyugati részén fekszik. A Fekete-tenger és a Földközi-tenger között elhelyezkedő Anatóliai-félsziget alkotja az ország fő területét. Északról Grúzia, Örményország és Irán, délről Irak és Szíria, míg nyugatról az Égei-tenger szigetei, Görögország és Bulgária határolja.
Törökország kultúrája az ország különleges, európai-ázsiai fekvésének és történelmének köszönhetően igen változatos, ötvözi a keleti és a nyugati tradíciókat. Földrajzi fekvésének köszönhetően az ország mind politikailag, mind gazdaságilag fontos stratégiai pontnak számít.
Törökország demokratikus, szekuláris nemzetállam, 1923. október 29. óta köztársaság. Politikai rendszerének alapjai Mustafa Kemal Atatürk irányítása alatt az 1920-as és 30-as években szilárdultak meg, az Oszmán Birodalom felbomlása, illetve az I. világháború után.
Már évek óta az egyik legnépszerűbb célállomás a nyaralók körében a Török Riviéra, Antalya és a környéken lévő üdülőparadicsomok, mint például Side, vagy Alanya. Ez nem is véletlen, hiszen szikrázó napsütés, csodás part, kristálytiszta víz, lenyűgöző tájak várják az utasokat. török tengerpartok minden igényt kielégítenek, hiszen van köztük homokos, apró kavicsos és nagyobb kavicsos partszakasz is. De bármilyen is legyen a part, a víz mindenütt kellemes hőmérsékletű, és kristálytiszta.
A Török Riviérán a legjobb minőségű szállodák közül válogathat, de ajánlataink között természetesen vannak középkategóriás, háromcsillagos hotelek is. A négy- és ötcsillagos szállodák minden igényt kielégítenek, itt szinte biztosan nem fog unatkozni a vendég. Mindegyik szállodában ízletes konyha várja utasainkat, az ellátás pedig lehet félpanziós, all inclusive vagy a Török Riviérán népszerű ultra all inclusive is. Sportolási- és szórakozási lehetőségek gazdag kínálata várja utasainkat a törökországi szállodákban: szauna, pezsgőfürdő, masszázsok, törökfürdő, tenisz, asztalitenisz, vízi sportok, biliárd, darts, animációs műsorok – és ez csak egy rövid ízelítő a szállodák gazdag kínálatából. S akinek még ez sem elég, annak érdemes átböngészni fakultatív kirándulásaink ajánlatát.
Esténként érdemes kisétálni a városba, belekóstolni a szűk kis utcácskák hangulatába, beülni egy helyi kávézóba, elkortyolni egy finom török kávét, vagy egy almateát, a bátrabbak pedig kipróbálhatják a helyiek körében népszerű vízipipát is, melyet különböző gyümölcsdohánnyal töltenek meg. Ezt az élményt nem szabad kihagyni!
Legfőbb látnivalók
Isztambul (İstanbul)
Isztambul (törökül İstanbul, görögül Κωνσταντινούπολη / Konsztantinúpoli, régiesen Sztambul, előző történelmi nevein Bizánc, Konstantinápoly) több mint 12 milliós lakosságával Törökország legnagyobb városa, annak kulturális, művészeti és gazdasági központja, illetve 1923-ig fővárosa, jelenleg İstanbul tartomány székhelye.
A város a Boszporusz és a Márvány-tenger két oldalán terül el, s területileg ugyan csak kisebb része van Európában, mégis európai városnak tartják. Különleges fekvése, római kori, bizánci és oszmán építészeti emlékei, valamint a múzeumaiban és palotáiban fellelhető művészi alkotások révén a turisták kedvelt úticéljává lett.
Hagia Szophia
A Hagia Szophia (latinul: Sancta Sophia, törökül: Ayasofya) egy hajdani bizánci ortodox bazilika Isztambulban, Törökországban. Később mecsetként használták, ma múzeumként látogatható. A neve magyarul annyit tesz: az isteni bölcsesség temploma. Eredetileg csak Nagy Templomként hivatkoztak rá, mert nem volt másik hozzá fogható az akkori „keresztény világ”-ban.
Ahmed szultán mecsetje
A Kék mecset vagy Ahmed szultán mecsetje (törökül Sultanahmet Camii) Isztambul egyik központi mecsete, mely a város Sultanahmet negyedében található, a Hagia Sophia székesegyházzal szemben. Népszerű nevét azokról a kék csempékről kapta, melyekkel a belső falait borították. A mecsetet 1609 és 1616 között építették I. Ahmed utasítására. A mecsethez tartozó épületegyüttesben találhatjuk az alapító szultán síremlékét, egy medreszét (iskola) és egy kórházat. A Kék mecset Isztambul egyik legnépszerűbb látványossága.
Dolmabahçe palota
A Dolmabahçe palota (törökül: Dolmabahçe Sarayı) a Boszporusz nyugati, európai oldalán fekszik Beyoğlutól északra. Az Oszmán Birodalom adminisztratív központjaként működött 1856 és 1923 között. I. Abdul-Medzsid szultán építtette 1856-ban. Az ékes palota annak tudatában még fényűzőbb, hogy építésekor az Oszmán Birodalom már erősen hanyatlott.
Az épület tervezésével a császár Karabet Balyaınt és fiát Nikoğost bízta meg. Ők is annak az örmény építészcsaládnak tagjai voltak, akik a Boszporusz mentén számos épületet kiviteleztek.
Dolmabahçe eredetileg egy öböl volt, amit a 18. század során feltöltöttek, és császári kertek épültek ide (ebből származik a neve is, dolma vagyis 'feltöltött' és bahçe azaz 'kert'). Különféle nyári paloták is épültek a területen a 18. és 19. század alatt. A jelenlegi épület a régi Beşiktaş palota helyén épült fel.
Az eddigre kissé elavult Topkapi Palota már nem volt képes a szultánok modern luxus igényeit kiszolgálni, ezért merült fel egy új rezidencia építésének az ötlete.
A palota három részből áll: a Mabeyn-i Hümâyûn (vagy Selamlık, a férfiaknak fenntartott körlet), Muayede Salonu (a fényűző dísztermek) valamint a Harem-i Hümâyûn (a Hárem; vagyis a szultán családjának fenntartott rész). A palota 45.000 m² (27.5 ha) területet foglal el, 285 szobája, 46 terme, 6 fürdője (hamam) és 68 mellékhelyisége van.
Ebben a palotában berendezett szobájában halt meg a Török Köztársaság alapítója, Musztafa Kemal Atatürk 1938. november 10-én.
Aranyszarv-öböl
Az Aranyszarv-öböl (törökül Haliç, görögül Khrysokeras vagy Chrysoceras vagy Χρυσοκερας) egy tölcsértorkolat Isztambulban (Törökország), mely kettéválasztja a várost.
A torkolatot Alibeyköj szuju (Barbyzes) és a Kiathane szuju (Cydaris) összefolyása alakította ki. A két folyó, összefolyásánál, csakugyan szarv alakú. A görög rege szerint: Io, Juno papnője szerelmi viszonyban élvén Jupiterrel, hogy a féltékeny istennő bosszúja ellen védve legyen, Jupiter által fehér tehénné változott át, de Juno által űzőbe vétetett. Űzetésében e vidéken is megfordult, átkelt a konstantinápolyi tengerszoroson, mely azóta Boszporusz (tehén átjáró) nevet nyert. E helyen, hol a két folyó összefoly szülte Io Kerezat, ki anyja jeleit, a tehénszarvakat homlokán viselte. Ugyancsak itt szülte Kereza Neptuntól Byzaszt, ki Szemisztria álal felneveltetvén Barbyzesztől nyert oktatást.
A Márvány-tengerrel egy félszigetet alkot, melyen az ókori görögök telepedtek meg és megalapították Bizáncot. Az öböl egy mély, természetes kikötő, a Bizánci Birodalom flottája is itt állomásozott már. Az öböl bejáratát egy zárólánccal biztosítták nem várt betolakodók ellen. A lánc a félszigeten felépült Konstantinápolyt kötötte össze az öböl északi oldalán lévő Galata erőddel. A lánc azonban nem mindig segített, néha megkerülték vagy egyszerűen átvágták (lásd pl. Konstantinápoly eleste)
Bár Leonardo da Vinci már 1502-ben tervezett egy 240 m hosszú hidat az öböl fölé, az első állandó híd csak 1836-ban épült fel. A mai felnyitható Galata híd (Galata Köprüsü) 1994-ben készült el nagyjából az első állandó híd helyén. Az öblön mára már két másik híd is átível.
Az 1980-as évekig az öbölbe tisztítatlan ipari szenyvizet vezettek.
Az öböl áthajózása ma népszerű turistaprogram.
Ankara
Ankara (régiesen Angora) 1923 óta Törökország fővárosa; valamint második legnagyobb városa Isztambul után. Népessége 4 466 756 fő (2007), tengerszint feletti magassága átlagosan 850 m. A város egyben Ankara tartomány székhelye is. Itt székel a parlament, és a fontosabb minisztériumok, nagykövetségek is Ankarában találhatóak, a város Yenişehir negyedében. Ankarában nyugszik monumentális mauzóleumában, az Anıtkabirban Mustafa Kemal Atatürk, a köztársaság alapítója. A város egészen a köztársaság alapításáig jelentéktelen kisváros volt, azután kezdett rohamosan fejlődni, hogy Atatürk fővárossá tette, mivel a város sokkal jobban védhető helyen fekszik, mint Isztambul. Ankara ma Törökország egyik legnagyobb egyetemi városa is egyben.
Anıtkabir
Anıtkabir egy mauzóleum, amelyben Musztafa Kemal Atatürk, a török függetlenségi háború vezéralakja, a Török Köztársaság alapítója és egyben első elnöke nyugszik. Anıtkabir Ankara Anıttepe negyedében található. A mauzóleumot prof. Emin Onat és asst. prof. Orhan Arda építette; terveiket 45 nemzetközi ajánlat közül választotta ki a kormány 1941-ben. A pályázat kiírása szerint egy "monumentális mauzóleumot" kellett építeni Atatürk emlékének.
A mauzóleumban nyugszik Atatürk harcostársa İsmet İnönü is, az ország második köztársasági elnöke, akit 1973-ban helyeztek itt örök nyugalomra. Sírja az Atatürk mauzóleummal szemben fekszik, az Ünnepségek terének ellenkező oldalán.
Estergon Kalesi
Az Estergon Kalesi Esztergom várának hasonmása és kulturális központ Ankara északi kerületében. Neve magyarul azt jelenti: Esztergom vára. Az egymillió lakosú Keciören városrészben 2005 májusában adták át a kulturális központot, ami az egyik legfontosabb presztízsberuházásnak számított.
Az ankarai Estergon Kalesi építése hat évig tartott, és átszámítva több milliárd forintba került. Az ötemeletes, éttermeknek és bazársornak egyaránt otthont adó építménynél a Dunát egy mesterséges tó szimbolizálja, de kialakítottak egy közel 700 méter hosszú vízesést is. A hatalmas népünnepéllyel övezett megnyitón részt vett Recep Tayyip Erdoğan török miniszterelnök, valamint kabinetjének több tagja, illetve Esztergom város is képviseltette magát. A tervek szerint a turisztikai látványosságnak szánt kulturális központban alakítják majd ki a török nyelvű világ tárgyi emlékeit gyűjtő új Etnográfiai Múzeumot. Szó van arról is, hogy itt állítsák ki az esztergomi vár egykori török zászlóját is. A Japánban restaurált hat négyzetméteres lobogót nemrégiben mutatták be a nyilvánosságnak Isztambulban. A miniszterelnök, valamint Keciören polgármestere, Turgut Altinok egyaránt azt hangsúlyozták, hogy Törökország büszkén és tisztelettel tekint vissza történelmére, így a Magyarországhoz fűződő különleges viszonyra is. Az esztergomi vár különleges szerepet tölt be a török köztudatban és kultúrában.
Estergon Kalesi címmel egy hajdanán janicsárindulóként használt, de ma is népszerű virágének született az esztergomi várról.
Trója romjai
Trója (görögül: Τροία (Troia), valamint Ίλιον, Ilion; latinul: Troia, Ilium) a trójai háború legendás, központi szerepet játszó városa, melynek történetét Homérosz Íliász c. eposzából ismerjük.
Trója ma Törökországban az anatóliai Hisszarlikban (Hisarlık), Çanakkale tartományban található, délnyugatra a Dardanelláktól, az Ida hegy lábánál. Török neve Truva.
Később Trója helyén egy új Ilium-ot alapított Augustus római császár. A város egészen Konstantinápoly alapításáig virágzott, majd a bizánci időkben lassú hanyatlásnak indult.
Az 1870-es években a német régész Heinrich Schliemann kezdte feltárni a területet. Az ásatások során kiderült, hogy 9 város épült egymásra az idők során, valamint a későbbi kutatások fel is borították a Schliemann által felállított rendszerezést. Egyes régészek feltételezik, hogy Trója VII/a lehetett Homérosz Trójája. Bár ezt a nézetet nem minden szakember osztja, vannak olyan feltételezések, melyek szerint Trója VI-ot Wilušának is nevezték, amelyet hettita szövegek említenek. Az Ilion nevet a Wilion-ból származtatják (melyet digammával írtak), s a digamma kopott volna le idővel a különböző nyelvjárásokban, nyelvi változások során. Ezt a teóriát az ún. Alakšandu szerződés ( Kr. e. 13. század), egy írnoki pecsét luvi nyelven és nevek, szokások elemzése támaszthatja alá.
Epheszosz
Epheszosz (latinosan Ephesus) görög polisz volt Kis-Ázsia keleti partvidékén. Ma Törökországban helyezkedik el, török neve Efes.
Iónia legfontosabb metropolisza a Prion hegy lábánal, a Kaüsztrosz folyó torkolata közelében, Kolophón és Magnészia között feküdt. A mitológia szerint az amazonok alapították. A városba később Kodrosz fia, Androklosz vezetésével attikai iónok települtek. A város fontos kereskedelmi központ volt, és a benne álló Artemisz-szentély az ókori világ hét csodájának egyike volt.
Pál apostol tevékenységének köszönhetően vált keresztény központtá.
Romjai kedvelt turistalátványosság. Itt tartják az évente ismétlődő teveviadal-bajnokságot.
Pamukkale
Pamukkale, mely szó szerinti fordításban „gyapotvárat” jelent, a világ egyik ritka csodája, és az UNESCO világörökség része. A természeti képződmény Törökországban található, 20 kilométerre Denizli városától. A hófehér mészkőmedencéket a földfelszín alól feltörő, kalcium-hidrogénkarbonátban és szén-dioxidban gazdag, körülbelül 35 °C forrásvíz hozta létre, amikor lezúdult a domboldalon. A helyet már az ókorban is látogatták mint gyógyfürdőt. Pamukkale környezetében több melegvízű forrás is található, melyet az újonnan épült gyógyfürdők és szállodák is használnak. Pamukkale emiatt a modern gyógyturizmus egyik célpontja lett.
Ararát
Az Ararát hegység Törökország és Örményország határán 5000 m-es csúcsokkal. Európa és Afrika összetolódásától keletkezett. A hegység török katonai területnek számít és csak külön engedéllyel látogatható. A fő csúcs 5165 m magas.
A Biblia özönvíz-történetében az Ararát csúcsán „ért partot” Noé bárkája.
Kappadókia
Kappadókia (görögül: Καππαδοκία; törökül Kapadokya) egy Kis-Ázsiában (ma Törökország) fekvő terület ősi neve, melyet délen a Toros-hegység, északon a Fekete-tenger, keleten az Eufrátesz határolt.
Kappadókiában találhatóak a híres föld alatti városok, melyek az első keresztények búvóhelyei voltak. Ma turistalátványosságnak számítanak, de néhány lakást szállodaként is üzemeltetnek, illetve akár meg is lehet vásárolni néhányat.
Népszerű és a világon egyedülálló látványosságok a számtalan, furcsa alakú "Tündérkémények", a Göreme Völgy holdbéli vidéke, a Göreme Nemzeti Park, a sziklatemplomok, Kaymakli és Derinkuyu föld alatti városai, a Zelve völgy, Avanos (edények), az Uchisar sziklaerőd, az Ihlara völgy és Soglani.
Egyre népszerűbbek a kerékpáros és lovaglótúrák a területen. Évente 850 000 külföldi és 1 millió török turista látogat Kappadókiába.
A kappadókiai tájak a filmeseket is megihlették; 1983-ban itt forgatták a Yor, the Hunter from the Future c. sci-fi filmet, és sokak szerint a Csillagok háborúja díszleteihez is felhasználtak kappadókiai motívumokat.
Fethiye
Fethiye népszerű turistacélpont a Török Riviérán, Törökország égei-tengeri partvidékén, Muğla tartományban. A tartomány azonos nevű körzetének névadója is egyben.
A város 1914-ig a Meğri (görögül Makri) nevet viselte, ekkor döntött úgy a városi vezetés, hogy a pilóta Teyyareci Fethi Bey után Fethiye-nek nevezik el a települést.
Fethiye az egykori görög Telmessos település romjaira épült, az 1900-as évekig főként görögök lakták, majd az 1923-as lakosságcsere során a görög lakosok elköltöztek, helyükre Trákiából telepítettek ide törököket.
A város múzeumában megtekinthetőek a területen élt civilizációktól fennmaradt ereklyék, kezdve egészen a lüköktől napjainkig.
Nemzeti parkjai
Törökországnak jelenleg (2008) 33 nemzeti parkja van (más források szerint 39), melyek összterülete 877 771 hektár. Az első nemzeti parkot 1958-ban hozták létre. A török nemzeti parkok egyik jellegzetessége, hogy többségük nem csak természeti, de történelmi kincseket is őriz, ilyen például az Antalya tartománybéli Beydağları Parti Nemzeti Park, ahol Phaselis és Olimpos ókori városok romjai találhatóak, vagy a szintén antalyai Köprülü Kanyon Nemzeti Park, ahol például a ciprusfélék közé tartozó Cupressus sempervirens fák a világon egyedülálló módon összefüggő erdőt alkotnak. A legtöbb nemzeti park erdős területeken található, van azonban néhány, amely a sztyeppék élővilágát hivatott megóvni, ilyen például a Kelet-anatóliai régió Munzur Völgyi Nemzeti Parkja, mely farkasoknak, rókáknak, vad kecskéknek, sasoknak ad menedéket.
Természeti világörökségei
Törökországban jelenleg kilenc világörökségi helyszínt tartanak számon, ebből hét kulturális, kettő pedig kulturális/természeti jellegű. Ezen utóbbiak név szerint Kappadókia sziklatemplomai és Pamukkale mészkőképződményei (Hierapolisz ókori városa mellett). A török kormány további 19 helyszínt szeretne a világörökség részévé nyilváníttatni.
Hivatalos pénznem
Az új örök líra (YTL). 1 új töröK líra = 100 kurus. Az EUR és az USD mindenhol elfogadott. Az országba bevihető külföldi, illetve helyi valuta mennyisége nem korlátozott, de nagyobb összegű készpénz bevitele esetén írásos nyilatkozattétel javasolt. A legtöbb nemzetközi hitelkártyát elfogadják a nagyvárosokban és az üdülőhelyeken, a kisebb településeken készpénz használata javasolt.
Időjárás, öltözködés
A nyár napos, a július-augusztus kifejezetten forró és párás, ennek megfelelően könnyű és kényelmes ruházatot javaslunk. Mecsetek látogatásakor vállat és térdet takaró ruha, valamint fejkendő kötelező. A magasabb kategóriájú szállodákban vacsoránál hosszú nadrág ill. szoknya javasolt.
Borravaló
Általános, javasolt mértéke 10%.
Fényképezés, film
A fényképezés általában engedélyezett (kivéve olyan helyeken, ahol erre vonatkozó tilalmitábla van, pl.: mecsetek). A vaku használatát a múzeumokban korlátozzák.
Nyitvatartási idők
Bankok: hétfő–péntek 08.30–12.00 és 13.30–17.00 között. Állami hivatalok: hétfő-péntek 08.30–12.30 és13.30– 17.30 között. Múzeumok: a legtöbb múzeum hétfő kivételével, a paloták hétfő és csütörtök kivételével mindennap nyitvatartanak. Üzletek: hétköznap 9.00–19.00 óra között tartanaknyitva, az üdülőhelyeken azonban este és hétvégén is lehet vásárolni, a bazár nyitva tartása 10.00–24.00 között. A bazárokban nincsenek szabott árak, vásárláskor bátran alkudjunk.
Szállodák:
A szobák elosztása a szállodák joga, külön kívánságokat csak továbbítani tudunk. A bevezetőben leírt tudnivalók itt is érvényesek. Mivel a török idegenforgalom jelenleg erőteljes átalakuláson megy át, ezért kisebb fennakadásokkal lehet számolni (lassúbb kiszolgálás, víz- vagy áramszünet stb.). Megértésüket köszönjük.
Bérautó, közlekedés:
Az autókölcsönzéshez nem szükséges a nemzetközi jogosítvány, de feltétlenül kössön teljes körű biztosítást. A települések között kedvező díjszabású autóbuszok közlekednek, amelyek a települések szélén lévő buszpályaudvarokról indulnak. Itt vásárolhatók meg a menetjegyek is. Rövidebb szakaszokon gyűjtő taxikkal (dolmus) vagy taxikkal lehet utazni. A dolmus útiköltsége nem magas, a sofőrnél kell fizetni. A taxisok taxaméter alapján állapítják meg a viteldíjat, de hosszabb út esetén javasoljuk, hogy indulás előtt állapodjanak meg az árban.
Étkezés
A török konyha elsődlegesen a frissen sült húsokra épül. Ezek fogyasztásától egészségügyi okokból – amennyiben megfelelően meg vannak sütve – különösebben nem kell tartani. A főételt általában bőséges zöldség körettel szolgálják fel. A muzulmán étkezési szokások miatt sertéshúst nem fogyasztanak. Egyes helyeken az éttermek nem szolgálnak fel alkoholos italokat. Gyakori, hogy az étkezés után az étterem tulajdonosa teára, vagy kávéra hívja meg a vendéget. A tea, kávé kínálása nem csak éttermekben, de szinte mindenhol általános (közhivatalok, várótermek, rendelők, stb.).
Csapvizet sehol ne fogyasszunk, kizárólag palackozott vizet igyunk. A piacon, boltban vásárolt gyümölcsöket célszerű alaposan megmosni.
Vásárlás, pénzváltás
A vásárlás során a piacokon, vagy bazárban általánosan elfogadott az alkudozás, kivéve azokat a helyeket, ahol táblával, több nyelven előre jelzik, hogy szabott árakat alkalmaznak. Előfordul, hogy egyéb helyeken (akár nagyobb boltokban, üzletekben) is komoly kedvezményeket kapunk (készpénzben, vagy egy összegben történő fizetés esetén, stb.).
Pénzt váltani csak hivatalos pénzváltó helyen (döviz) ajánlott (különösen a bazárokban veszélyes a nem hivatalos pénzváltás). Ezáltal is elkerülhető, hogy az utazó esetleg hamis pénzhez jut, és azzal próbál fizetni, annak ugyanis komoly jogi következményei vannak. Ha bankban, pénzváltó helyen, szállodában vagy üzletben derül ki, hogy a pénz hamis, azt nem adják vissza. A készpénzkezelés ilyen jellegű veszélyeinek elkerülése érdekében javasoljuk a bank- illetve hitelkártyák használatát, ami Törökországban széles körben elterjedt. Nagyobb turisztikai helyeken elfogadják a valutát (euró, dollár, angol font). Ilyen vásárlás előtt célszerű az árfolyamról tájékozódni.
Téli utazás Törökországba
Törökországban is egyre népszerűbb a téli sportok kedvelői körében. Javasoljuk, hogy minden síelő ismerkedjen meg a síelés 10 alapszabályával (FIS Rules).
Téli utazás Törökországba
Törökország az oda látogató turistákat elsősorban páratlan gazdagságú kulturális - történelmi emlékei, valamint népszerű földközi- és égei-tengeri üdülőhelyei miatt vonzza. Bár a tengerparti üdülőhelyek klímája a téli hónapokban is nagyon kellemes – 15-20 fok körüli átlagos hőmérséklettel –, fürdőzésre mégsem alkalmas.
Ennek ellenére Törökország télen is vonzó utazási célpont lehet. Az ország legnagyobb területét magas hegyek borítják, az Anatóliai fennsík átlagos tengerszint feletti magassága 1000 m felett van. Az ország északi részén a Pontusz-hegység, a déli részén pedig a Toros-hegység húzódik 3900 métert meghaladó csúcsaival, melyeket télen átlagosan 3 méteres hó fed, kiváló lehetőség nyújtva a síelésre. Ezt egyre nagyobb számban fedezik fel nyugat-európai turisták is.
Törökországban számos síközpont működik, melyek jelentős része versenyképes áron teszi lehetővé a síelők nemzetközi színvonalú kiszolgálását. Egyes síterepek rendkívüli vonzerővel is bírnak. Kevesen gondolnák például, hogy Törökország egyes helyein a délelőtti síelés után még aznap megfürödhetünk a Földközi-tengerben, hogy itt találjuk a világ egyik leghosszabb sípályáját, vagy, hogy olyan kihalt vulkánok lejtőin síelhetünk le, mint a 3917 m magas Erciyes vagy az 5137 m magasságú Ararát.
A török síterepek nagy része 2200 és 3100 m-es tengerszint feletti magasságban található, így az átlagos hóvastagság eléri a 3 métert. A török síterepek általában novembertől áprilisig alkalmasak síelésre. A pályák közt megtaláljuk az egészen kezdőtől a profik igényeit is kielégítő terepeket. Több törökországi síparadicsom nemzeti park területén fekszik, melyek nagyszerű kirándulási lehetőséget jelentenek minden évszakban. A legtöbb helyen magas színvonalú vendéglátóipari infrastruktúra áll rendelkezésre és van lehetőség sífelszerelés kölcsönzésére is.
Hétvégén és törökországi ünnepnapon a népszerűbb síelőhelyek rendkívül zsúfoltak lehetnek. Ilyenkor a szállás és egyé szolgáltatások ára elérheti a megszokott árak háromszorosát is. Egyes helyeken síbérletet csak a pályához tartozó szálloda vendégei válthatnak. Utazás előtt erről érdemes tájékozódni.
A török síközpontok ugyan Magyarországról viszonylag nagy távolságra fekszenek, de ez sem jelent leküzdhetetlen akadályt, mivel szinte bármelyik síterep 50 km-es körzetén belül találhatunk repteret, ahova legkönnyebben isztambuli átszállással juthatunk el. A nagyobb sícentrumok (Kartalkaya, Uludağ, Ilgaz Dağı) autópályán is kiválóan elérhetők és mindössze az utolsó 40-50 km-t kell hegyi utón megtennünk.
A Törökországra vonatkozó általános utazási tanácsok betartásán túl a téli törökországi közlekedéssel és síeléssel kapcsolatban az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet. A törökországi autós közlekedéssel kapcsolatos egyéb veszélyforrások mellett télen különleges veszély forrása lehet (nemcsak a hegyvidéki szakaszokon) az időjárás rendkívül gyors, kiszámíthatatlan változása, az utak lefagyása, hófúvások, stb. Egyes útszakaszokon – autópályákon is – a helyi hatóságok megkövetelhetik, hogy legyen hólánc a gépkocsinkban.
Az általános utazási tanácsok betartásán túl mindenképpen javasoljuk a minél szélesebb körű utas- és balesetbiztosítás megkötését. Amennyiben a törökországi síelés mellett döntünk, körültekintően ellenőrizzék, hogy biztosításuk síbalesetekre is kiterjed-e. Egyes térségek (pl.: Ararát) megközelítését külön engedélyhez köthetik a török hatóságok. Erről mindenképpen tájékozódjunk utazás előtt.
Ezen túl felhívjuk a figyelmet, hogy Törökország bármely - Ankarától vagy Isztambultól távol eső tartományában – önmagában is növeli a kockázatot az a tény, hogy a nagy távolság miatt a közvetlen konzuli segítség esetenként csak nagy nehézségek árán vagy késéssel oldható meg. Ez különösen igaz a téli hónapokban.
Síterepek Törökországban
Ağrı – Bubi
A kelet-törökországi Ağrı városától 18 km-re fekvő Bubi síterep pályája 1300 m hosszú. A felvonó kapacitás 600 fő óránként. A közelben találhatunk egy másik pályát is, mely 1600 m hosszú, 1000 fős óránkénti kapacitással. A hely leginkább decembertől áprilisig alkalmas síelésre. Az átlagos hóvastagság 1-2m. A sípályák és a turisztikai infrastruktúra fejletlen a törökországi síterepek többségéhez viszonyítva.
Ankara – Elmadağ
A szerényebb adottságokkal rendelkező síterep mindössze 23 km-re van a török fővárostól. Szállodai kapacitása csupán 30 fő, ezen felül lehetőség van faházban való szállásra is (130 fő). A sípályák teljes hossza 900 km. A felvonók kapacitása 700 fő óránként. Leginkább januártól márciusig alkalmas síelésre.
Antalya – Saklıkent
A Saklıkent síparadicsom a nyári üdülőhelyként rendkívül népszerű Antalya városától mindössze 50 km-re, 2000–3000 m közötti tengerszint feletti magasságban fekszik. A síelőket két sílift szolgálja ki. Szállást helyben találhatunk.
Sízésre leginkább januártól áprilisig alkalmas. Március végén, április elején az ide látogató megteheti, hogy a délelőtti síelés után délután a Földközi-tenger vizében fürdik.
Antalya – Tahatlı
A Tahatlı-hegység 2300 m-es tengerszint feletti magasságban fekvő sípályáihoz vezető négy km hosszú kabinos felvonót – mely a Földközi-tenger térségének legnagyobbika lesz - 2008 végére tervezik átadni. A rendszer közvetlenül a tengerpartot és a síterepeket köti majd össze (Kemer – Tekirova). A nyolcvan személyes felvonó kabinokból a tíz perces utazás közben folyamatosan élvezni lehet a Földközi-tenger panorámáját. A tervek szerint a rendszert évente nyolc hónapon át lehet használni, a felvonójegyek ára 25 euró körül lesz. Párhuzamosan zajlik a Tahatlı pályarendeszer fejlesztése is, melynek teljes hossza 12 km lesz.
Bingöl - Kurucadağ
A Bingöl tartomány Yolçatı körzetében elhelyezkedő Kurucadağ egy kisebb síterep, 25 km-re Bingöl város központjától. Sízésre leginkább februártól márciusig alkalmas.
Bolu-Kartalkaya
A hely Bolu-tól körülbelül 50 km-re helyezkedik el a Köroğlu hegységben. Az Isztambult Ankarával összekötő autópályáról – körülbelül félúton - letérve mindössze 45 km-t kell megtennünk, hogy Kartalkayaba érjünk. A Bolu-Kartalkaya síközpont Törökország egyik legjobb minőségű, egyben legnépszerűbb síparadicsoma. A síterepek a tengerszint felett 1500-2200 m tengerszint feletti magasságban találhatóak. Sízésre leginkább december vége és március vége között alkalmas, az átlagos hóvastagság 3 méter. Ködös időben különösen veszélyes lehet a jelölt pályáról letérni. Lehetőség van sífelszerelés kölcsönzésére és síoktatatás igénybe vételére. Uludağhoz képest kevesebb szórakozási lehetőséget kínáló, nyugodtabb hely. A szállodai kapacitás 800 fő. A szállodákban elsősegély áll rendelkezésre.
Bursa - Uludağ
Törökország legnépszerűbb síközpontja Isztambulból kétórányi autózással elérhető. Uludağ 36 km-re fekszik a nyugat-törökországi Bursa városától, ahonnan jó minőségű autóúton, majd sífelvonón közelíthető meg. A hely fejlett idegenforgalmi infrastruktúrával rendelkezik, számos szállás- és szórakozási lehetőséget kínál. Összesen 3500 szállodai ágy áll a vendégek rendelkezésére. A december és április között síelhető síterepek 1800–1900 m tengerszint feletti magasságon találhatóak, melyeket egy- és három személye székés felvonóval lehet megközelíteni. A pályák között van kezdőknek való és óriás lesikló pálya is. Uludağon kölcsönözhetünk sífelszerelést és síoktatót is igénybe lehet venni. Uludağ törökországi viszonylatban a legdrágább síközpont. Ennek ellenére hétvégén, ünnepnapon, iskolai szünetek alkalmával nagyon sokan érkeznek ide Isztambulból kikapcsolódni. Ilyen időszakokban érdemes szállásunkat előre lefoglalni.
Erzincan – Bolkar
Az Erzincan városától 40 km elhelyezkedő Bolkar síközpont pályája 1100 m hosszú, a felvonó óránként 1200 fő kiszolgálására. A síterep decembertől áprilisig síelhető. Tavasszal és nyáron a környék hegymászáshoz is nagyszerű lehetőséget biztosít.
Erzurum-Palandöken
A síközpont a kelet-törökországi Erzurum városától csupán 6 km-re fekszik, mintegy 2200–3100 m tengerszint feletti magasságban. Itt találhatóak Törökország legmagasabban lehelyezkedő, leghidegebb, egyben leghosszabb és legnehezebb, valamint egyik legjobb hóminőségű síterepei. Utóbbiak miatt több nemzetközi verseny helyszíne is. Palandoken dinamikusan fejlődő síközpont, a tervek szerint az infrasturktúra hamarosan 87 ezer sportolót lesz képes kiszolgálni óránként. A pályaszállások kapacitása szerény, azonban Erzurumban és a környéken bőven találhatunk szállodákat, vendéglátóhelyeket. Lehetőség van sífelszerelés kölcsönzésére és síoktatatás igénybe vételére. Az utóbbi években több vállalkozás kezdett a környéken szállodafejlesztésbe. A pályák decembertől áprilistól síelhetőek.
Ilgaz Dağı
A Fekete-tengerhez közeli Kastamonu és Çankırı városok közt fekvő síparadicsom az Ilgaz-hegység festői nemzeti parkjában fekszik, melyet mind a négy évszakban érdemes felkeresni. A szerényebbtől a luxus színvonalig terjedő szállodai kapacitás egész évben rendelkezésre áll. Ilgaz mind Isztambulból, mind Ankarából pár óra alatt megközelíthető autóval. A pályák a kezdő és a haladó tudású síelőkig igényeinek is megfelelnek. A gyönyörű Ilgaz Nemzeti Park egész évben nagyszerű kirándulási lehetőséget kínál a természet kedvelői számára.
Kars - Sarıkamış
A Kars város közelében található Sarıkamış - Törökország egyik leggyorsabban fejlődő síparadicsoma - számos különleges adottsággal rendelkezik. Itt találjuk a világ egyik leghosszabb pályáját, mely a világ egyik, török viszonlytban pedig a legnagyobb pályarendszerének része. A helyet különlegessé teszi a folyamatosan jó minőségű porhó is. A pályákat körülvevő fenyőerdő különösen védetté teszi a terepet szélfújás ellen. A jó minőségű hó, a védett pályák és a minimális lavinaveszély miatt Sarıkamış rendkívül biztonságos síelést tesz lehetővé. A síparadicsom a környék különleges természeti szépsége is nagyon vonzó célpont. A síterepek 2200–2600 m tengerszint feletti magasságban fekszenek. A pályák leginkább decembertől márciusig síelhetőek. Sarıkamışt adottságai alkalmassá teszik az alpesi sízésre is. Az átlagos hóvastagság 1,5 m. A felvonórendszer két ülésés és egy csákányos felvonóból áll, óránkénti 2400 fős kapacitással. Szállásra legalkalmasabb Kars városa. A pályászállások kapacitása 60 fő. Lehetőségünk van sífelszerelés kölcsönzésére és síoktatatás igénybe vételére is.
Kayseri - Erciyes
Ezt a síterepet 25 km-re találjuk Kayseri városától, 2150 - 3100 m közötti tengerszint feletti magasságban, az Erciyes hegyen. A legközelebbi repteret körülbelül egy órányi autóútra, Kayseriben találjuk. A pályák leginkább novembertől májusig síelhetőek, de az adottságok lehetővé teszik a nyári, valamint a helikopteres síelést is. A felvonórendszer kétülésés és két csákányos felvonóból áll. Ködös időben különösen veszélyes lehet a jelölt pályáról letérni. Az átlagos hóvastagság 2 m. Lehetőség van sífelszerelés kölcsönzésére és síoktatatás igénybe vételére. A pályák közelében elsősegély áll rendelkezésre. Tavasszal és nyáron a környék hegymászáshoz is nagyszerű lehetőséget biztosít.
Zigana – Gümüşhane
Gümüşhane-tól mintegy 30 km-re találjuk 1800 m feletti tengerszint feletti magasságban ezt a síközpontot. A pályák decembertől áprilisig síelhetőek.